A lovak �s jellemz�ik


A ma ismert sz�mos l�fajta �vmilli�s evol�ci� eredm�nyek�nt alakult ki. A leg�sibb l�fajta kb. 60 milli� �vvel ezel�tt �lt, a marmagass�ga 25-45 cm k�z�tt lehetett. Mells� l�bain n�gy, a h�ts� l�bain h�rom ujj volt. Az �llat a klimatikus v�ltoz�sok hat�s�ra alakult �t. A mai lovak �se tropikus erd�kben �l� mindenev� volt. Az �ghajlat miatt erd�k helyett s�ks�gok lettek, �s ez�rt az �sl�nak alkalmazkodnia kellett, n�v�nyev�v� v�lt �s a gyors fut�sra is k�pess� v�lt, hogy elmenek�lhessen a ragadoz�k el�l. Ehhez a mozg�shoz csak a k�z�ps� ujj�t haszn�lta, ez�rt az oldals�k elcs�kev�nyesedtek. �gy alakult ki a mai l� l�bk�z�pcsontja �s cs�d�z�lete, mely kem�ny pat�ban v�gz�dik. Egyre magasabb lett, nyaka megny�lt �s fogai is v�ltoztak az �j �trend miatt. A legnagyobb hat�st azonban az emberi tev�kenys�g fejtette ki a tov�bbi fejl�d�s�kben. A h�zias�t�skor kezd�d�tt a teny�szt�s �s a tov�bbi fejl�d�s biztos�t�sa. Ez vezetett a k�l�nb�z� l�t�pusok: ig�slovak, h�taslovak, m�lh�slovak kialakul�s�hoz.
A g�pies�t�s gyors �teme a tany�kon a m�sodik vil�gh�bor� ut�n a munkalovak ir�nti ig�ny er�teljes cs�kken�s�hez vezetett, �gy a lovak szerepe nagyobb hangs�lyt kapott a sportban. Ez megv�ltoztatta a teny�szt�si c�lokat, s a munkalovak helyett ink�bb egy k�nny� testfel�p�t�s� h�tasl� kiteny�szt�se lett a c�l.