A lovak és jellemzőik


A ma ismert számos lófajta évmilliós evolúció eredményeként alakult ki. A legősibb lófajta kb. 60 millió évvel ezelőtt élt, a marmagassága 25-45 cm között lehetett. Mellső lábain négy, a hátsó lábain három ujj volt. Az állat a klimatikus változások hatására alakult át. A mai lovak őse tropikus erdőkben élő mindenevő volt. Az éghajlat miatt erdők helyett síkságok lettek, és ezért az őslónak alkalmazkodnia kellett, növényevővé vált és a gyors futásra is képessé vált, hogy elmenekülhessen a ragadozók elől. Ehhez a mozgáshoz csak a középső ujját használta, ezért az oldalsók elcsökevényesedtek. Így alakult ki a mai ló lábközépcsontja és csüdízülete, mely kemény patában végződik. Egyre magasabb lett, nyaka megnyúlt és fogai is változtak az új étrend miatt. A legnagyobb hatást azonban az emberi tevékenység fejtette ki a további fejlődésükben. A háziasításkor kezdődött a tenyésztés és a további fejlődés biztosítása. Ez vezetett a különböző lótípusok: igáslovak, hátaslovak, málháslovak kialakulásához.
A gépiesítés gyors üteme a tanyákon a második világháború után a munkalovak iránti igény erőteljes csökkenéséhez vezetett, így a lovak szerepe nagyobb hangsúlyt kapott a sportban. Ez megváltoztatta a tenyésztési célokat, s a munkalovak helyett inkább egy könnyű testfelépítésű hátasló kitenyésztése lett a cél.