Társas élőlény

A ló eredendően társas élőlény, akkor boldog, ha más lovakkal élhet együtt egy ménesben. Természetellenes számára az egyedüllét az istállóban.
Minden lónak szüksége van más állatok társaságára, leginkább lovakéra, de legalább egy macskáéra vagy kecskéére.

Menekülő állat

A ló nem vadászik más állatokra, hogy étvágyát csillapítsa, de ő maga nagyobb ragadozók prédája. Az egyetlen esélye, hogy ne essen áldozatul, a menekülés.
A lovak megőrizték ezt a menekülési ösztönünket, és a veszély észlelésének pillanatában villámgyorsan megindulnak. Ha egy társuk riasztja őket, akkor nem várnak, amíg ők maguk is észlelik a veszélyt, hanem azonnal menekülnek.

Nyílt terep

Mivel a természetes környezetben a lovaknak meg kell szerezniük az élelmet maguknak, és ilyenkor nagy távolságokat kell megtenniük, akkor érzik magukat a legjobban, ha nem kell összezsúfolódniuk, és van elég terük a mozgásra.
Egy nagy mozgásigényű állatnak szűk helyen, kis istállóban állni naphosszat igen természetellenes dolog.

Növényevő

A ló viselkedését kutató tanulmányok azt mutatják, hogy ha az állatnak van rá lehetősége, akkor szabályos időközönként legel. Nincsen nagy gyomruk, a vadon élő állatok kis mennyiségű füvet fogyasztanak egyszerre, de azt gyakran.

Szokások

A vadlovak életét saját ,,belső órájuk" szabályozza, a nap meghatározott idejében pihennek, míg máskor legelnek. Ha ezek a szokások felborulnak, az megzavarhatja a lovat, és ez vonatkozik az étkezési időre is. Ha az étkezés idejét vagy a takarmány összetételét megváltoztatjuk, az nemcsak megzavarhatja a lovat, de kólikához is vezethet.

Emlékezet

A ló kiváló memóriáját nagyszerűen ki lehet használni idomításkor. Ha egy lovat a megfelelő időben jutalmazunk vagy büntetünk, akkor felfedezi és megjegyzi az összefüggést a különböző tapasztalatok között.

Rangsor a ménesben

A ménesben élő lovak között mindig kialakul egy rangsor, és minden lónak megvan a saját helye, pozíciója a ménesben. Minden új jövevénynek meg kell küzdenie a helyéért. Egy csődör mindig tudja, hogy ki a vezér. Az étkezési sorrendet is az dönti el, hogy melyik ló milyen helyet foglal el a rangsorban, ha a ménesben enni kapnak, a rangsor legalján lévőnek várnia kell, ő eszik utoljára. A lovasnak mindig éreztetnie kell, hogy ő az irányító és nem fordítva, különben a ló ellenáll. Ellenkező esetben a ló megpróbál jobb pozíciót kiharcolni magának.