A legt�bb rossz szok�st az unalom okozza. Az a l�, amelyik eg�sz napj�t a bokszban t�lti megfelel� gondoskod�s n�lk�l �s t�l keveset mozog, a felesleges energi�it rosszalkod�sra ford�tja.
N�h�ny rossz szok�s �r�kl�dhet, de legink�bb a l� k�rnyezete �s tapasztalatai alak�thatja ki ezeket.
A rissz szok�sokat a lovak eltanulhatj�k egym�st�l az ist�ll�ban, ami cs�kkentheti a l� �rt�k�t, ez�rt err�l sz�lni kell a vev�nek. A legjellemz�bb rossz szok�sok a k�vetkez�k.

Kar�r�g�s (leveg�nyel�ssel p�rosul)

A kar�r�g� l� r�gcs�lja vagy r�harap a boksz oldal�ra, ajtaj�ra, etet�j�re, �s �ltal�ban ek�zben a leveg�t is nyeli.
Vannak speci�lis nyaksz�jak, amelyeket ha idej�ben kezdenek haszn�lni, megoldhatj�k a probl�m�t. A sz�j felhelyezve korl�tozza a l� fej�nek mozg�s�t, de hagyja szabadon l�legezni �s enni. A leveg�nyel�s kar�r�g�s k�zben komoly em�szt�si probl�m�khoz vezethet. A kar�r�g�s megakad�lyozhat� �gy is, ha f�ml�cet helyez�nk a bokszajt� tetej�re, �s a karbolsavval kezelt fa sem olyan vonz� a l� sz�m�ra. A legjobb m�dszer a megel�z�sre a megfelel� foglalkoz�s �s elegend� mozgat�s.

Szit�l�s

A szit�l�skor a l� ingatja a fej�t egyik oldalr�l a m�sikra, mik�zben a tests�ly�t ide-oda helyezi jobb l�b�r�l a balra �s vissza. Ilyenor a l� sz�lesebben �ll az el�ls� l�baival, ez pedig felesleges terhel�snek teszi ki a l�bakat, ami n�veli az �z�leti kop�s �s s�r�l�s vesz�ly�t. Vannak speci�lis r�csok, amelyek megakad�lyozz�k a l� szit�l�s�t. Ezek ajt�ra szerelh�t r�csok, k�z�pen U alak� lyukkal a l� feje �s nyaka sz�m�ra, de a hely kicsi a szit�l�shoz.

Falrugdos�s, dobog�s

A dobog�s �s az ist�ll�fal rugdos�sa hat�rozottan rossz szok�s. Ezek nagyon zavar� tev�kenys�gek, rong�lja az ist�ll�t, �s a l� s�r�l�st okozhat mag�nak.

Takar�csipked�s

Vannak lovak, amelyek csipkedik a rajtuk l�v� l�takar�t. Ezt megel�zhetj�k, ha a k�t�f�kre egy rongyot tesz�nk.

Harap�s, r�g�s �s v�g�s

N�h�ny l� harap vagy r�g, ha nem tetszik neki valami. A m�nekre jellemz�, hogy ilyenkor v�gnak, az el�ls� l�bukkal les�jtanak a kiszemelt �ldozatra. Az ok sz�zf�le lehet, ezt a kor�bbi tapasztalatokban �s kik�pz�sben kell keresn�nk.

Ijed�ss�g

Az ijde�s l� majdnem mindent�l megriad a k�rnyezet�ben. Ha hirtelen mozdulatot l�t, el is rohanhat.

Ragaszkod�s

Ezt a szok�s val�sz�n�leg az okozza, hogy a l� nem akar egyed�l maradni. N�h�ny l� �lland�an a t�rsai k�zel�ben tart�zkodik, de ez v�g�l is �rhet�, hiszen a lovak eredend�en m�nesben �l� �llatok.

Kap�l�s

Amikor egy l� kap�l az el�ls� l�b�val, az a t�erlmetlens�gnek a jele.

Cs�k�ny�ss�g

A cs�k�ny�s l� megtagadja a munk�t, �s ezt �gaskod�ssal, bakol�ssal vagy r�g�ssal juttatja tudtunkra.

�gaskod�s

Az �gaskod� l� hirtelen a leveg�be emeli a k�t el�ls� l�b�t. Ez ijed�ss�g vagy agresszi� jele is lehet. Ha a lovas visszafog egy ideges lovat, az is eredm�nyezhet �gaskod�st. Az �gaskod�sra hajlamos lovak megf�kezhet�k marting�l haszn�lat�val. Az �gaskod�s nem csak az idegess�g jele lehet, hanem a felfokozott �rzelmek� is.

Bakol�s

Amikor egy l� p�pos�tja a h�t�t �s felugrik a leveg�be az el�ls� �s/vagy h�ts� l�bair�l, akkor bakol. A hossz� ideig bent tartott lovak t�l�rad� �r�m�kben szoktak bakolni, amikor el�sz�r kiengedik �ket a kar�mba. Az a l�, amelyik nyergel�skor bakol, az vonakodik valami miatt, �s vannak lovak, amelyek bakol�ssal pr�b�lnak megszabadulni lovasukt�l.

Elrohan�s

Az elrohan�s minden lovas r�m�lma. A l� valami miatt megriad, hirtelen f�jdalom vagy zaj, b�rmi lehet, �s t�bb� nem reag�l a lovas seg�ts�geire vagy jeleire, hanem a menek�l�sben keresi az enyh�l�st, olyan gyorsan v�gt�zva, ahogy csak a l�bait�l telik. Ilyenkor amilyen gyorsan csak lehet, ir�ny�that�v� kell tenni a lovat, fokozatosan fel kell venni, miel�tt vesz�lyess� v�lik a helyzet. Az elrohan�s l�n�l a marting�l �s egy m�sik t�pus� zabla seg�thet.