A fajt�t a kir�lyi h�z sz�m�ra teny�sztett�k. Lovas�nak h�sies megjelen�st adott, ide�lis termet�vel �s mozg�s�val alkalmas volt a klassziku iskolamunk�ra.

Teny�szt�s

Ezt a lovat az uralkod� Braganza-h�z alap�totta 1748-ban, Alentejo-tartom�nyban, Vila de Portelben, de a m�nest 1756-ban �tk�lt�ztett�k Alterba. Az alap�t�skor 300 kiv�l� andal�z kanc�t hoztak Spanyolorsz�g legh�resebb teny�szk�zpontj�b�l, Jerez de la Fronter�b�l. A m�nes sikeresen m�k�d�tt, ell�tta lovakkal a lisszaboni kir�lyi m�nest, �s az ottani ki�ll�t�sokon v�lt h�ress�. Sajnos a XIX. sz�zad elej�n a nap�leoni hadak fosztogat�sa miatt a m�nes �llom�ny�nak nagyr�sze elveszett vagy ellopt�k. 1834-ben a fajt�t tov�bbi csap�sok �rt�k, melynek cs�cspontja a kir�lyi ist�ll� lovainak sz�lnek ereszt�se volt. Az �llom�ny rendbehozatal�t a XIX. sz�zad v�g�n Pia Marioa kir�lyn� kezdte el, angol, normann, hannoveri �s d�nt�en arab v�r seg�ts�g�vel. Ezek a k�s�rletek sikertelenek voltak �s a fajta csaknem teljesen kipusztult volna, ha egy andal�z import nem j�n k�zbe. 1910-ben a K�zt�rsas�g kiki�lt�sakor a fajta �jabb vesztes�geket szenvedett. Teny�szt�se 1932-ben indult meg �jra, k�zponti miniszt�riumi ir�ny�t�ssal.

Jellemz� tulajdons�gok

A sok viszontags�g ellen�re a modern alter m�ra az andal�ziaira eml�keztet�, igen b�tor, er�s alkat�, mutat�s, akci�s mozg�sa miatt a magasiskol�ra alkalmas fajta lett.

Marmagass�g: 155-165 cm
Sz�nek: pej, sz�rke