A ló látása különbözik az emberétől. A szemek a fej két oldalál helyezkednek el, amiből két dolog következik: a ló a jobb és bal szemével két eléggé különböző képet lát, és majdnem mindent lát, anélkül hogy elfordítaná a fejét. Viszont csak a központi kép éles, az állat közvetlenül maga előtt és mögött nem lát semmit. Ez azt jelenti, hogy amikor például a ló ugrik, az elrugaszkodás pillanatában nem látja akadályt.
Bár a ló nem lát közvetlenül maga mögé, a farától kicsit jobbra vagy balra már igen. Ahhoz, hogy rendesen lássa a dolgokat a háta mögött is, el kell fordítania a fejét.
A ló néhány száz méterig lát jól, a nagyobb távolságban zajló dolgok érzékelésére a kiváló hallását és első osztályú szaglását használja.



A ló nem képes a mélység érzékelésére, ezért okozhat riadalmat egy darab papír vagy egy árnyék. Az ijedtség fő oka általában az, hogy a ló nem lát valamit rendesen, ezért nem helyes ilyenkor megbüntetni, ehelyett meg kell nyugtatni, hogy nem fenyegeti veszély, nincs ok az ijedtségre.
A lovak látnak színeket, a pirosat, zöldet, sárgát és kéket. A sárgát érzékelik a legkönnyebben.