Az arab teliv�r legfontosabb alap�t�ja a vil�g l�fajt�inak. K�l�n�s jelent�s�g� az angol teliv�r kialakul�s�ban j�tszott szerepe. A legtiszt�bban �r�k�t�, leg�sibb l�fajta.



Teny�szt�s

M�r id�sz�m�t�sunk el�tt 2000 �vvel l�tezett az Arab-f�lszigeten az arab l�t�pus. Bizony�tj�k ezt a korb�l fennmaradt m�v�szi �br�zol�sok, valamint a sivatagi l�hoz er�sen k�t�d� beduin n�p mond�i. Az arab l� a VII. sz�zadban, Mohammer pr�f�ta m�k�d�sekor kezdett elterjedni a vil�gon, �s �t�t� hat�sa a muszlim h�d�t�sok idej�n v�lt teljess�. Ennek eredm�nyek�ppen a vil�g l�fajt�inak kifejl�d�sben d�nt� t�nyez� v�lt.



Jellemz� tulajdons�gok

Megjelen�s�ben a legszebb, hib�tlan fel�p�t�s�, ,,felejthetetlen" l�fajta. Mindezt a csontv�z alakul�s�nak �s alkati tulajdons�gainak k�sz�nheti. M�g m�s fajt�knak 18 bord�ja, 6 �gy�kcsigoly�ja, 18 farokcsig�lya van, az arabn�l ezek a sz�mok 17-5-16. Ebb�l is k�vetkezik az egyed�l�ll�an magas darokt�z�s. A fajta kem�nys�ge fel�lm�lhatatlan. Mozg�sakor szinte ,,lebeg", t�zes, b�tor, velesz�letten nemes. Kem�nys�ge, a l�gz�szerv �s a v�gtagok eg�szs�ge egy�rtelm�en alkalmass� teszik az egyre n�pszer�bb t�vlovagl�sra is. B�r k�zel sem olyan gyors, mint sz�rmaz�ka az angol teliv�r, m�gis a vil�g sz�mos r�sz�n rendeznek sikerversenyeket arabok vagy anglo-arabok r�sz�re. Az arab teliv�r teny�szt�se vil�gszerte igen n�pszer�, a legnagyobb �llom�ny feltehet�en az Egyes�l �llamokban tal�lhat�. Az arab teliv�rt teny�szt� �llamok saj�t t�rzsk�nyvet vezetnek, melyeket a ,,World Arab Horse Organisation" nev� szervezet hagy j�v�.

Marmagass�g: 150-155 cm
Sz�nek: b�rmely sz�n, kiv�ve a tark�t