A vil�g l�fajt�inak kialak�t�s�ban a berber az arab ut�n a m�sodik legfontosabb fajta. A berber lesz�rmazottja a spanyol l� Eur�pa �s Amerika sz�mos, kiv�l� l�fajt�j�nak alapj�ul szolg�lt. Arr�l sem szabad megfeledkezni, hogy az angol teliv�r kialak�t�s�ban is r�sztvett.

Teny�szt�s

Sz�rmaz�si helye �szak-Afrika, Marokk�. Felt�telezik, hogy a j�gkorszak el�l megmenek�lt lovaknak a lesz�rmazottai. Ha ez �gy van, akkor a fajta egyid�s vagy id�sebb az arabn�l. A k�t fajta valamikor keresztez�d�tt, de a berber alkata nem eml�keztet az ide�lis arabra, valamilyen domin�ns g�nek miatt. A berber l� a muszlim h�d�t�k kiv�l� h�taslova volt. Napjainkra a fajta sokat finomodott. B�r eredet�t biztosan nem ismerj�k, az bizonyos, hogy az arabt�l l�nyeges tulajdons�gokban k�l�nb�zik.



Jellemz� tulajdons�gok

K�llemre nem tetszet�s. Csapott fara, m�lyen t�z�tt farka, egyenes feje �s koponyaalakul�sa primit�v l�t�pusokra eml�keztetnek. Az egyenes feh n�ha kosfej. Ezeken t�l a fajt�ra az �ser�t jelz� kiv�teles kem�nys�g �s �leter�, men�kedv �s a r�vid t�v� gyorsas�g jellemz�.

Marmagass�g: 160 cm
Sz�nek :b�rmely sz�n, kiv�tel a tarka