A segítségek olyan jelek, amelyeket a lovas ad a lónak az ülésével, a csizmával, a derekával és a szárral, hogy a ló tudtára adja, mit szeretne. A hangsegítségek mellett, amelyek egyre inkább elveszítik jelentőségüket a tanulás előrehaladtával, a lovas egyéb segítségeket is használ, a szárak, a lábak és a testsúlyáthelyezés révén.

Csizmasegítségek

A lovas lába kontrollálja a ló hátuljának mozgását, a fordulást és az egyensúlyt.
A láb belső része előrehajtja a lovat vagy szűkíti a fordulatot. A külső rész irányítja a ló hátulját. A kettő együtt használva a ló egyensúlyban mozog.



A lónak gyorsan meg kell tanulnia reagálnia a segítségekre. Ezt elősegíti a lovaglópálca használata. Ha a ló nem reagál a csizam nyomására, érintsük a pálcát a ló vállához.

A sarkantyú a csizmasegítségek nyomatékosítására használatos, de soha ne használja tapasztalatlan lovas!

Szársegítségek

A lovas a zablához csatlakozó szárak segítségével van kontaktusban a lóval. Ez a kapcsolat legyen könnyed és ruganyos, a csukló, az ujjak és a könyök laza. A ruganyosság pillanatnyi felfüggesztésével, vagyis a szár megtartásával a lovas jelzi, tempót szeretne majd váltani.
A ló szája kivételesen érzékeny, ezért soha nem szabad rángatni a szárat vagy abba kapaszkodni. A szársegítségeket mindig más segítségekkel kombinálva adjuk. Ha a lovas meg akarja állítani a lovat, akkor kicsit hátradől a nyeregben, és megtartja a szárat.



Testsúlyáthelyezés

A lovas nyomatékot adhat a szár- és csizmasegítségeknek a testsúly áthelyezésével. Ha a testsúlyt a jobb lábra helyezzük, a jobb kengyelt erősebben terheljük, és ugyanezzel a lábbal megnyomjuk a ló oldalát, a ló megkapja az üzenetet: menjünk jobbra. A lovas testsúlyának áthelyezésével is segítséget ad a lónak.



Hangsegítség

Lásd a futószárazásnál részletesebben!