F�lvad fajt�k

A f�lvad fajta elnevez�s�t egy meghat�rozott ter�leten �l�, �j v�rvonal vagy m�s fajt�k bevezet�se n�lk�l is �letk�pes csoportosul�sra haszn�ljuk.

Neh�ztest� lovak

A neh�ztest� lovak munkalovak, termet�k, izomzatok �s �ll�k�pess�g�k alkalmass� teszi �ket neh�z terhek h�z�s�ra.

Arab lovak

Vannak tiszta v�r� arabok (arab teliv�r), r�szben arabok (arab fajta) �s angloarabok. A tiszta v�r� arabokat tekintik az egyetlen igazi teliv�rfajt�nak, mert ennek a v�rvonalnak a tisztas�g�t �vsz�zadokon �t meg�rizt�k.
Az angol teliv�rek is teliv�rnek sz�m�tanak, mert egyenesen a tiszta v�r� arab fajt�b�l sz�rmaztathat�k. Az angloarab fajta az angol teliv�r �s az arab teliv�r lovak keresztez�s�b�l sz�rmazik.



Hidegv�r� lovak

A hidegv�r� lovak az egykor K�z�p-Eur�pa erdeiben �lt neh�ztest� lovak lesz�rmazottai. A legt�bbj�k neh�ztest� munkal�, legink�bb ig�sl�k�nt haszn�lj�k.

Melegv�r� lovak

A melegv�r� kifejez�s azokat a lovakat jel�li, amelyeknek a pedigr�j�ben fellelhet� keletr�l sz�rmaz� v�rvonal. Egy melegv�r� fajta nemess�g�nek m�rt�k�t az hat�rozza meg, hogy mekkora teliv�rh�nyad mutathat� ki a v�rvonalban. A keleti lovak �sei a atrp�n �s a przewalski l�.

P�nik

Minden l�, amelynek a marmagass�ga 152 cm vagy alacsonyabb, p�nil�. A test�k ar�nya a magass�gukhoz k�pest nagyobb, mint a lovak eset�ben, �s a mozg�suk is m�s r�videbb l�baik miatt.
A testfel�p�t�s, ami megk�l�nb�zteti a p�nit a l�t�l, alacsonyabb, t�m�rebb, egys�gesebb a magass�ghoz k�pest, �s m�r mozg�ssal p�rosul, els�sorban a r�vid l�bak miatt.



P�nikateg�ri�k:
A: 117 cm alatt
B: 117-127 cm
C: 127-137 cm
D: 137-146 cm
E: 146-157 cm

K�nny� testfel�p�t�s� lovak

Fel�p�t�s�k �s mozg�suk miatt ezek a lovak legink�bb alkalmasak a lovagl�sra. A testtart�suk laza, hib�tlan �s egyenes, er�teljes, j�l izmolt h�ts� l�baik vannak. A l�p�snek, �get�snek �s v�gt�nak szint�n hib�tlannak kell lennie.

M�nes

Az egy�tt legeltetett csik�k �s kanc�k csoportja, ahol gondos szelekci� k�zepette folyik a teny�szt�s. N�h�ny fajta az alap�t� m�nes ut�n kapta a nev�t. T9bb h�res m�nest tal�lhatunk Magyarorsz�gon is, ilyen p�ld�ul a b�bolnai.



Alap�t� m�n

Egyes m�nek nagy szerepet j�tszanak a p�ni- �s l�teny�szt�sben. Ezek a lovak felel�sek a fajt�ra jellemz� tulajdons�gok �r�k�t�s��rt, ez�rt alap�t� m�neknek h�vjuk �ket.

M�nesk�nyv

A m�nesk�nyvben regisztr�lj�k a fajta eredet�t, s itt vezetik az �s�k �s ut�dok list�h�t is. Bizonyos fajt�k egyedeinek teny�szszeml�n kell �tesni�k, hogy beker�lhessenek a m�nesk�nyvbe. Ilyenkor a b�r�k a mozg�st �s a k�llemet b�r�lj�k.

K�llemb�r�lat

Nem csak a m�nesk�nyvbe beker�lt lovak esnek �t k�llemb�r�laton, ez az elad�skor �s v�s�rokon is gyakori esem�ny. A lovat felvezet� vezeti fel, �gyelve arra, hogy a v�s�rl� minden sz�gb�l megtekinthesse a l� testfel�p�t�s�t. Az elad�sra sz�nt lovakat gyakran megj�ratj�k az �llatorvos el�tt, hogy kisz�rj�k a s�ntas�got.
A lovat kant�ron vagy k�t�f�ken vezetik k�rbe. A legmegfelel�bb az orrsz�j n�lk�li kant�r, mert k�llemb�r�latn�l fontos, hogy ne zavarja a l� sz�j�t, �s az �llat el�g teret kapjon a feje �s a nyaka mozgat�s�hoz. A fejnek fent kell lennie l�p�sn�l �s �get�sn�l is, ha ezt megakad�lyozzuk, a j�rm�d szab�lytalann� v�lik, a l� j�r�sa nem lesz egyenes. A kant�rzs�rat vagy felvezet�sz�rat �s felvezet� a bal kez�ben tartja.
Ha a l� t�l gyorsan mozog, a felvezet� a l� feje el� teszi a bal kez�t, ami �ltal�ban elegend� a l� megf�kez�s�re. Be�ll�t�skor a l�nak egyenesen �s mozdulatlanul kell �llnia, a fej�t magasan, der�ksz�gben tartva. K�llemb�r�latkor a felvezet�nek �gy kell a lovat meg�ll�tania, hogy annak mind a n�gy l�ba j�l l�that� legyen a bal oldalr�l, ahol a b�r�k �llnak.