Félvad fajták

A félvad fajta elnevezését egy meghatározott területen élő, új vérvonal vagy más fajták bevezetése nélkül is életképes csoportosulásra használjuk.

Nehéztestű lovak

A nehéztestű lovak munkalovak, termetük, izomzatok és állóképességük alkalmassá teszi őket nehéz terhek húzására.

Arab lovak

Vannak tiszta vérű arabok (arab telivér), részben arabok (arab fajta) és angloarabok. A tiszta vérű arabokat tekintik az egyetlen igazi telivérfajtának, mert ennek a vérvonalnak a tisztaságát évszázadokon át megőrizték.
Az angol telivérek is telivérnek számítanak, mert egyenesen a tiszta vérű arab fajtából származtathatók. Az angloarab fajta az angol telivér és az arab telivér lovak keresztezéséből származik.



Hidegvérű lovak

A hidegvérű lovak az egykor Közép-Európa erdeiben élt nehéztestű lovak leszármazottai. A legtöbbjük nehéztestű munkaló, leginkább igáslóként használják.

Melegvérű lovak

A melegvérű kifejezés azokat a lovakat jelöli, amelyeknek a pedigréjében fellelhető keletről származó vérvonal. Egy melegvérű fajta nemességének mértékét az határozza meg, hogy mekkora telivérhányad mutatható ki a vérvonalban. A keleti lovak ősei a atrpán és a przewalski ló.

Pónik

Minden ló, amelynek a marmagassága 152 cm vagy alacsonyabb, póniló. A testük aránya a magasságukhoz képest nagyobb, mint a lovak esetében, és a mozgásuk is más rövidebb lábaik miatt.
A testfelépítés, ami megkülönbözteti a pónit a lótól, alacsonyabb, tömörebb, egységesebb a magassághoz képest, és már mozgással párosul, elsősorban a rövid lábak miatt.



Pónikategóriák:
A: 117 cm alatt
B: 117-127 cm
C: 127-137 cm
D: 137-146 cm
E: 146-157 cm

Könnyű testfelépítésű lovak

Felépítésük és mozgásuk miatt ezek a lovak leginkább alkalmasak a lovaglásra. A testtartásuk laza, hibátlan és egyenes, erőteljes, jól izmolt hátsó lábaik vannak. A lépésnek, ügetésnek és vágtának szintén hibátlannak kell lennie.

Ménes

Az együtt legeltetett csikók és kancák csoportja, ahol gondos szelekció közepette folyik a tenyésztés. Néhány fajta az alapító ménes után kapta a nevét. T9bb híres ménest találhatunk Magyarországon is, ilyen például a bábolnai.



Alapító mén

Egyes mének nagy szerepet játszanak a póni- és lótenyésztésben. Ezek a lovak felelősek a fajtára jellemző tulajdonságok örökítéséért, ezért alapító méneknek hívjuk őket.

Méneskönyv

A méneskönyvben regisztrálják a fajta eredetét, s itt vezetik az ősök és utódok listáhát is. Bizonyos fajták egyedeinek tenyészszemlén kell átesniük, hogy bekerülhessenek a méneskönyvbe. Ilyenkor a bírák a mozgást és a küllemet bírálják.

Küllembírálat

Nem csak a méneskönyvbe bekerült lovak esnek át küllembírálaton, ez az eladáskor és vásárokon is gyakori esemény. A lovat felvezető vezeti fel, ügyelve arra, hogy a vásárló minden szögből megtekinthesse a ló testfelépítését. Az eladásra szánt lovakat gyakran megjáratják az állatorvos előtt, hogy kiszűrjék a sántaságot.
A lovat kantáron vagy kötőféken vezetik körbe. A legmegfelelőbb az orrszíj nélküli kantár, mert küllembírálatnál fontos, hogy ne zavarja a ló száját, és az állat elég teret kapjon a feje és a nyaka mozgatásához. A fejnek fent kell lennie lépésnél és ügetésnél is, ha ezt megakadályozzuk, a jármód szabálytalanná válik, a ló járása nem lesz egyenes. A kantárzsárat vagy felvezetőszárat és felvezető a bal kezében tartja.
Ha a ló túl gyorsan mozog, a felvezető a ló feje elé teszi a bal kezét, ami általában elegendő a ló megfékezésére. Beállításkor a lónak egyenesen és mozdulatlanul kell állnia, a fejét magasan, derékszögben tartva. Küllembírálatkor a felvezetőnek úgy kell a lovat megállítania, hogy annak mind a négy lába jól látható legyen a bal oldalról, ahol a bírák állnak.