1877-ben megalakult az angol, majd egy �vvel k�s�bb az amerikai Clydesdale-t�rsas�g. A fajta hamarosan elterjedt Kanad�ban �s az USA-ban is. A tengerent�li elad�s a teny�szt�k r�sz�re fontos bev�teli forr�ss� v�lt. A clydesdalet hamarosan jelent�s sz�mban adt�k el N�metorsz�gban, Oroszorsz�gban, Jap�nban, D�l-Afrik�ban �s �j-Z�landon.



Teny�szt�s

A fajta  a Lanarkshirebeli Clyde-v�lgyb�l sz�rmazik. A XVIII. sz�zadban Hamilton hercege, �s a lochlyochi John Paterson flamand m�neket import�ltak, hogy a helyi kis termet� ig�slovak m�reteit n�velj�k. A shire fajt�t olyan m�rt�kben alkalmazt�k, hogy lassan egy fajta k�t t�rzs�nek kezdt�k tekinteni. A XIX. sz�zadban a teny�szt�k munk�ja nyom�n a clydesdale teljesen �n�ll� fajt�v� fejl�d�tt.



Jellemz� tulajdons�gok

A clydesdale, a shiren�l finomabb fel�p�t�s�, igen j� mozg�s� fajta. B�r els�sorban mez�gazdas�gi munk�ra teny�sztett�k, a sokoldal� fajta kiv�l�an alkalmas v�rosi igavon� feladatra is.

Marmagass�g: 170 cm
Sz�nek: pej, deres, feh�r foltokkal