Lóvakaró

A lóvakaró lehet fémből, műanyagból vagy gumiból. A fémvakarót csak a kefék lehúzására használjuk, amikor tele vannak szőrrel. A puhább anyagból készült vakarók alkalmasak az elhalt szőr és rátapadt sár elvátolítására. A vakarást kezdjük a nyak bal oldalán és haladjunk a farok felé kis köröket leírva, egyszerre egy területet átdörzsölve. Azokon a helyeken, ahol a csontok a felszínhez közel vannak, például a fej és a lábak, soha ne használjuk a vakarót vagy a gyökérkefét.



Gyökérkefe

A gyökérkefe alkalmas az elhalt szőr és piszok eltávolítására. Gyakran használják a szőrkefe helyett, de utána is lehet használni. Óvatosan bánjunk vele az érzékeny területeken, és ne használjunk gyökérkefét a nyírt vagy a nagyon érzékeny lovakon. A gyökérkefével kiválóan kiszedhető a sár és a piszok a sörényből.



Szőrkefe

A szőrkefét a szőr fényesítésére használjuk a tisztítás után. A szőrkefével végighaladunk a ló testtájain a nyaktól a farokig. A szőrkefét használjuk a fejen, a sörény alatti részen, a könyöknél, a csánknál és az elülső lábak között is.



Szivacs

Lovaglás után egy nedves szivaccsal tisztítsuk meg a szemkörnyéket és az orrlyukakat. Rendszeresen öblítsük ki a szivacsot, hogy elkerüljük a fertőzést. Néhány ló nem szereti a tisztogatás ezen részét, de sokat javulhat a helyzet türelemmel és nyugodt hozzááláással. Egy másik szivaccsal tisztogassuk meg a végbélnyílás környékét és a hátsó lábakat. A vadon élő lovak trágyázás közben nem piszkolják össze magukat, de az istállóban és munka közben nehéz megállniuk és szétterpeszteni a hátsó lábakat trágyázáskor.



Lómosás

Sok ló szereti, ha nyáron lemossák. Először mindig a lábak mosásával kezdjük. Ez lehtűi és masszírozza az inakat. A csüdöt alaposan meg kell szárítani, hogy elkerüljük a csüdsömört.



Tajtékvonó

A tajtékvonóval húzzuk le a vizet a lóról. Fentről lefelé haladjunk, a szőrnövekedés irányába.