A megfelel� nyereg kiv�laszt�sa nagyon fontos a lovagl�shoz. A nyeregnek passzolnia kell a l�ra, �s k�nyelmesnek kell lennie a lovasnak is. A helyes nyereg kiv�laszt�s�t az is meghat�rozza, hogy milyen lovassportot �z az ember.

A legelterjedtebb nyeregt�pusok az �ltal�nos, a d�jugrat� �s d�jlovas nyergek.



A lovasiskol�kban legink�bb �ltal�nos nyergeket haszn�lnak. Ez a t�pus egyar�nt j�l haszn�lhat� p�ly�ra �s tereplovagl�sra. A nyeregp�rn�k a l� gerinc�nek k�t oldal�n fekszenek a l� h�t�ra. K�z�tt�k l�v� �reges r�sz a gerinckamra, ami az �l�r�sz alatt helyezkedik el. A nyereg al� �ltal�ban izzaszt�t (nyeregal�t�t) tesznek, hogy megv�dj�k a nyerget az izzads�gt�l. Az �l�r�sz elej�n van az el�ls� nyeregk�pa, h�tulj�n pedig a h�tuls� k�pa. A felr�nt�sz�jak, amelyekhez a hevedert csatolj�k, a fels� �s als� nagysz�rny k�z�tt helyezkednek el. A kengyelsz�jak a nagysz�rn felett tal�lhat�k �s a kengyellakathoz kapcsol�dnak a kissz�rny alatt.



D�manyereg

A k�z�pkorban a n�k oldalt �ltek a lovon, egy speci�lisan erre a c�lra kialak�tott nyeregben, ezt h�vjuk d�manyeregnek. �gy tartj�k, hogy Medici Katalin tal�lta fel a d�manyerget a 16. sz�zadban. Sz�les k�r� haszn�ltanak �rvendett az els� vil�gh�bor�ig. Amikor a lovasok �tt�rtek a caprilli st�lus� lovagl�sra, n�pszer�s�ge rohamosan cs�kkent.
A d�manyeregben �l� mindk�t l�ba a bal oldalon helyezkedik el, �s csak egy kengyel van.



Izzaszt�k

A nyereg al� mindig izzaszt�t (nyeregal�t�tet) tesz�nk, k�t okb�l is, hogy megv�dje a nyerget az izzads�gt�l, �s hogy a nyereg ne d�rzs�lje ki a l� h�t�t. Az izzaszt� lehet nyeregform�j� vagy n�gysz�gletes is.