Valsznleg a svd Gotland vagy Skogruss pni a legrgibb skandinv fajta s sokat megrztt primitv karakterbl. Ezek a lovak vlamikor flvad krlmnyek kztt ltek a baltitengeri Gotland-szigetn s a svdorszgi Ljsta erdkben.

Tenyszts
A pnik Gotlandrl szrmaznak, ahol mr valsznleg a kkorszak ta ltek. gy tartjk, hogy eredetk a tarpnra vezethet vissza, de minden valsznsg szerint az utbbi vszzadban arab vr is kerlt beljk. Napjainkban szelektv tenysztsk folyik. Ma mr Svdorszgnak magra a Skandinv-flszigetre es terletein is tenysztik ket.
Jellemz tulajdonsgok:
Eredetileg a Gotlandot mint sokhaszn mezgazdasgi pnit hasznltk, de modern pldnyiakat lovagoljk s lltlag kivlan teljestenek ugr- s getversenyekben. A mozgsuk lpsben s getsben gyors s aktv, de a vgta nem igazn az jrmdjuk.

Sznek: Pejtl a fakig
Hasznosts: Htas- s fogatl
Krnyezet: mrskelt ghajlat
Eredet: A jgkorszak eltti idkbl
Jellege: melegvr
A fajta kialakulsa:
Tarpn - Primitv letert, kemnysget s kitartst adott a fajtnak.
Arab - A finomsgot javt hatst hoz befolys jobb tette a mozgst.

|