Valsznleg   a svd Gotland vagy Skogruss pni a legrgibb skandinv  fajta s sokat   megrztt primitv karakterbl. Ezek a lovak vlamikor  flvad   krlmnyek kztt ltek a baltitengeri Gotland-szigetn s a    svdorszgi Ljsta erdkben.  
 
  
 
Tenyszts 
  
   
A  pnik  Gotlandrl szrmaznak, ahol mr valsznleg a kkorszak ta  ltek. gy  tartjk, hogy eredetk a tarpnra vezethet vissza, de minden   valsznsg szerint az utbbi vszzadban arab vr is kerlt beljk.   Napjainkban szelektv tenysztsk folyik. Ma mr Svdorszgnak magra a   Skandinv-flszigetre es terletein is tenysztik ket. 
 
Jellemz     tulajdonsgok:  
 
 
  
 
 
  
  
Eredetileg  a Gotlandot mint sokhaszn    mezgazdasgi pnit hasznltk, de modern  pldnyiakat lovagoljk s    lltlag kivlan teljestenek ugr- s  getversenyekben. A mozgsuk    lpsben s getsben gyors s aktv, de a  vgta nem igazn az     jrmdjuk. 
 
 
  
  
 
    
Sznek:   Pejtl a fakig 
  
   
 
Hasznosts:  Htas- s fogatl 
  
    
  
   
 
 
 
Krnyezet:  mrskelt ghajlat 
  
  
 
 
Eredet:  A jgkorszak eltti idkbl 
 
 
Jellege:  melegvr 
A  fajta kialakulsa: 
 
  
  
 
 Tarpn  - Primitv letert, kemnysget   s kitartst adott a fajtnak. 
 
Arab  - A finomsgot javt hatst hoz   befolys jobb tette a mozgst. 
 
  
 
   
 
    
    
 
    
 
   
   
  |