Izland

Marmagass�g:

125-135 cm k�z�tt

Sz�n:

Az izlandi p�ni �ltal�ban fekete vagy s�t�tpej, de a s�rga, a sz�rke �s n�ha a tarka is el�fordul. A s�rg p�nik s�r�nye �s farka (azaz a hossz� sz�re) �ltal�ban vil�gos.

Tulajdons�gok:

Az izlandi p�ni nagyon j� term�szet�, bar�ts�gos �s megb�zhat� l�. Kiemelked�en nagy kitart�s� l�.

K�llem:

Az izlandi p�ni feje el�gg� nagy �s neh�z a test�hez k�pest, a f�lei kicsik. A test z�m�k, a l�bak er�sek. A farok alacsonyan t�z�tt, a sz�rzet durva, t�m�tt.

Haszn�lat:

Eredetileg hegyi l�, j�l akalmazkodott a kedvez�tlen, neh�z k�r�lm�nyekhez. �vsz�zadok �ta m�lh�s- �s h�tasl�k�nt haszn�latosak.

Mozg�s:

Az izlandi p�nik legszembet�n�bb tulajdons�ga a r�juk jellemz� k�t szokatlan j�rm�d. Az egyik a poroszk�l�s, amikor az egy oldalon l�v� l�bak mozdulnak egyszerre (jobb els� + h�ts�, majd bal els� + h�ts�), �s a t�lt, ami egy k�l�nleges, gyors l�p�st�pus. Ez azt jelenti, hogy az izlandi p�ni �t k�l�nb�z� j�rm�dra k�pes. B�rmelyiket biztons�ggal haszn�lja a legnehezebben terepen is. Ezek a p�nik r�ad�sul kit�n� ugr�k is.

Kialakul�s:

Az izlandi p�nikat, lass� fejl�d�s�k miatt, �t�ves koruk el�tt nem szabad belovagolni. �gy hosszabb id� �ll rendelkez�s�kre, mint a t�bbi p�ninak, hogy egyenek, er�s�djenek, ez pedig n�veli az �rt�k�ket. Er�ss�g�k, hogy nagyon ellen�ll�ak �s eg�szs�gesek, hosszabb ideig term�kenyek, mint az �tlagos p�nik, �s eg�szen �reg korukig munkak�pesek. Nincs sz�ks�g�k ist�ll�ra, eg�sz �vben elvannak kint a legel�n, ami jobb az izmaiknak, b�r�knek �s t�dej�knek is. Vastag, t�m�tt bund�juk melegn �s sz�razon tartja �ket a legkem�nyebb hidegben is. Ny�ron viszont sz�ks�g�k van �rny�kra, amikor nagyon er�s a naps�t�s. Ez a fajta legink�bb f�lvad m�nesekben, term�szetes m�don szaporodik Izlandon, de m�shol is sz�les k�rben elterjedt a haszn�lata �s teny�szt�se egyar�nt.