Izland

Marmagasság:

125-135 cm között

Szín:

Az izlandi póni általában fekete vagy sötétpej, de a sárga, a szürke és néha a tarka is előfordul. A sárg pónik sörénye és farka (azaz a hosszú szőre) általában világos.

Tulajdonságok:

Az izlandi póni nagyon jó természetű, barátságos és megbízható ló. Kiemelkedően nagy kitartású ló.

Küllem:

Az izlandi póni feje eléggé nagy és nehéz a testéhez képest, a fülei kicsik. A test zömök, a lábak erősek. A farok alacsonyan tűzött, a szőrzet durva, tömött.

Használat:

Eredetileg hegyi ló, jól akalmazkodott a kedvezőtlen, nehéz körülményekhez. Évszázadok óta málhás- és hátaslóként használatosak.

Mozgás:

Az izlandi pónik legszembetűnőbb tulajdonsága a rájuk jellemző két szokatlan jármód. Az egyik a poroszkálás, amikor az egy oldalon lévő lábak mozdulnak egyszerre (jobb első + hátsó, majd bal első + hátsó), és a tölt, ami egy különleges, gyors lépéstípus. Ez azt jelenti, hogy az izlandi póni öt különböző jármódra képes. Bármelyiket biztonsággal használja a legnehezebben terepen is. Ezek a pónik ráadásul kitűnő ugrók is.

Kialakulás:

Az izlandi pónikat, lassú fejlődésük miatt, ötéves koruk előtt nem szabad belovagolni. Így hosszabb idő áll rendelkezésükre, mint a többi póninak, hogy egyenek, erősödjenek, ez pedig növeli az értéküket. Erősségük, hogy nagyon ellenállóak és egészségesek, hosszabb ideig termékenyek, mint az átlagos pónik, és egészen öreg korukig munkaképesek. Nincs szükségük istállóra, egész évben elvannak kint a legelőn, ami jobb az izmaiknak, bőrüknek és tüdejüknek is. Vastag, tömött bundájuk melegn és szárazon tartja őket a legkeményebb hidegben is. Nyáron viszont szükségük van árnyékra, amikor nagyon erős a napsütés. Ez a fajta leginkább félvad ménesekben, természetes módon szaporodik Izlandon, de máshol is széles körben elterjedt a használata és tenyésztése egyaránt.