D�nia saj�t hidegv�r� fajt�j�t a j�tlandit a k�z�pkor, s�t m�g r�gebbi id�kt�l fogva teny�sztik J�tland-f�lsziget�n. Kor�bban mindenf�le mez�gazdas�gi ig�smunk�ra haszn�lt�k, napjainkra sz�ma lecs�kkent. Leggyakrabban v�rosi utc�kon l�that�k. amint d�szes s�r�skocsikat h�znak.

Teny�szt�s

Hasonl�an egy�b hidegv�r� fajt�khoz, a j�tlandi is a t�rt�nelem el�tti erdei l�t�l sz�rmazik. A XII. sz�zadra kem�ny, s�lyos, kitart�, gazdas�dogasn tarthat� kocsil�v� fejl�d�tt. Mai k�llem�t a XIX. sz�zadban nyerte e, miut�n a cleveland bayel �s yorkshirei kocsil�val keresztezt�k. A legjelent�sebb hat�st az 1860-ban import�lt Oppenheim LXII nev� suffolk punch fajt�j� m�n gyakorolta. Az ebb�l sz�rmaz� legjelent�sebb v�rvonalat az Oldrup Munkedal nev� m�n alap�totta. A j�tlandi nagy hat�st gyakorolt a szomsz�dos Shleswig-tartom�ny l��llom�ny�ra, m�g a XX. sz�zadban is keresztezt�ka  fajt�kat.

Jellemz� tulajdons�gok

A j�tlandi k�zepesen neh�z ig�sl�, gyors, szabad mozg�ssal. A suffolk punchal val� k�zeli rokons�got bizony�tja, hogy sz�ne szinte mindig s�rga, vil�gos s�r�nnyel �s farokkal, z�m�k kerek testtel, m�ly melkassal �s er�s farral. A suffolk puncht�l elt�r� tulajdons�ga, hogy a v�gtagok sz�rzete hossz�. A fajta h�res tanul�konys�g�r�l, kedvess�g�r�l �s f�radhatatlan munkab�r�s�r�l.

Marmagass�g: 155-165 cm
Sz�nek: s�rga, deres