Belgium, k�l�n�sen az Ardennek, �s Franciaorsz�g

Marmagass�g:

152-162 cm k�z�tt

Sz�n:

Az ardenni f�leg deres, sz�rke vagy s�rga.

Tulajdons�gok:

Az ardenni tanul�kony, bar�ts�gos, �s mindig munk�ra k�sz.

K�llem:

K�z�pneh�z hidegv�r� l�, annak minden jellegzetes tulajdons�g�val. T�meges, er�s, izmos. A neh�z fej er�s, �velt nyakon nyugszik. A sz�gy hatalmas, a far nagyon j�l izmolt. A l�bak r�videk, er�sek �s izmosak. Ennek a fajt�nak kialakult egy m�sodik v�ltozata a 19. sz�zadban, ami k�nnyebb testfel�p�t�s�, lass�, de kimagasl�an j� munkal�.

Haszn�lat:

Az ardenni sz�les k�rben elterjedt munkal� az erd�gazdas�gokban, favontat�sra haszn�lj�k azokon a ter�leteken, amelyek traktorral megk�zel�thetetlenek. Ezek az �llatok elk�peszt�en szil�rd ig�slovak.

Mozg�s:

Neh�zkess�ge ellen�re az ardenni mozg�sa kifejezetten engergikus lp�sben �s �get�sben egyar�nt. Ez ut�bbi ny�jtott is tud lenni.

Kialakul�s:

Ez a nagyon �si fajta a m�ret�t, s�ly�t �s tulajdons�gait is az erdei l�t�l �rk�ltw. Julius Ceasar dics�rete ekezet a lovakat a A gall h�bor� c�m� m�v�ben.

Eg�szen bizonyos, hogy ez a t�pus hat�ssal volt a k�z�pkori harci lovak kialakul�s�ra. Az �vsz�zadok alatt arab v�r is ker�lt a fajt�ba. Nap�leon is haszn�lta ezeket a lovakat �gy�i vontat�s�ra. A mez�gazdas�g g�pes�t�s�vel azonban egyre cs�kken a fontoss�guk. Az ardenni l� egy tonn�t nyom.