Az ausztr�l p�ni ma m�r �n�ll� fajt�nak min�s�l. Ellen�rz�s�t az 1929-ben alakult szervezet, az Ausztr�l P�ni M�nesk�nyv Egyes�let v�gzi, amelynek c�lja az volt, hogy a gyerekek sz�m�ra h�tasp�nit alak�tsanak ki. Az egyes�let r�szletesen meghat�rozta a k�llemi elv�r�sokat.

Teny�szt�s

Az ausztr�l p�ni azoknak a fajt�knak �s t�pusoknak a szisztematikus v�logat�s�val alakult ki, amelyeket a korai telepesek hoztak magukkal. Az els� p�ni 1803-ban �rkezett meg Ausztr�li�ba, de 1920-ra m�r �n�ll� p�nit�pust tartottak itt sz�mon. A teny�sz�llom�ny jelent�s r�sz�t a welsh mountain p�nik adt�k, n�mi shetland �s hackney v�rrel, de szerepet kaptak az arab lovak �s az angol teliv�rek is.

Jellemz� tulajdons�gok

Az ausztr�l p�ni jobban eml�keztet a welsh mountain p�nira, mint b�rmelyik m�sik fajt�ra. Z�m�k, j� testalkat�, er�s �s alapvet�en nemes, korekkt fel�p�t�s� p�ni, j� mozg�ssal. Kifejezett p�nijellege van, ami egy�rtelm�en megnyilv�nul az apr�, nemes fejben �s a nagy szemekben. �gy tartj�k, hogy igen j� term�szet� �s t�bb k�z�s von�sa van a Nagy Britanni�ban honos p�nikkal, mint a specializ�lt h�tasp�nikkal.

Marmagass�ga: 125-145 cm
Sz�nek: mindegyik, a tark�t kiv�ve