A cob az egyik legrokonszenvesebb l�t�pus. Mivel teny�szt�si m�dszere nem r�gz�tett, ez�rt nem �n�ll� fajta, b�r k�lleme alapj�n r�gt�n felismerhet�. Angli�ban, �rorsz�gban ma is t�bb c�lra haszn�lj�k, nyereg alatt �s fogatban egyar�nt.

Teny�szt�s

�rorsz�gban nagyon j� cobokat nyertek az irish draught keresztez�s�vel, illetve tisztav�r� teny�szt�s�vel. Tov�bbi lehets�ges v�ltozatok a welsh cob vagy hidegv�r� fajt�k keresztez�se kistest� teliv�rel vagy cleveland bayel. Elmondhat�, hogy a cobok teny�szt�se ink�bb v�letlenszer�en mint c�ltudatosan t�rt�nik.

Jellemz� tulajdons�gok

Angli�ban a cobok s�r�ny�t leny�rj�k. A 160 cm-n�l nem magasabb lovak r�sz�re bemutat�kat szerveznek, ahol l�p�sben, �get�sben, r�vid �s ny�jtott v�gt�ban kell az �llatokat bemutatni. A s�r�ny hagyom�nyos ny�r�sa kiemeli az er�s, r�vid nyakat �s a l�nak mutat�s sportos jelleget ad. Tov�bbi tulajdons�gai, hogy sz�les, er�s far �s r�vid, izmolt v�gtagjai vannak. Ez a k�llem ink�bb a teherh�z� jellegre, mint a gyorsas�gra utal, b�r a cobokt�l ma is megk�vetelik a j� v�gta- �s j� ugr�k�pess�get. V�g�l a cob term�szet�nek kifog�stalannak, jellemesnek kell lennie. Az angolok az �riemberek �riember lov�nak tartj�k �s elv�rj�k t�le, hogy �gy is viselkedjen.

Marmagass�g: 155-160 cm
Sz�nek: b�rmely sz�n