B�r a criollo Argent�na nemzeti l�fajt�ja, sz�mos v�ltozata k�l�nb�z� nevekkel elterjedt az eg�sz d�l-amerikai f�ldr�szen. Braz�li�ban pld�ul crioulo brazileir�nak h�vj�k. Argent�n�ban a criollo a pamp�k cowboyainak a gauch�knak n�lk�l�zhetetlen lova, de fontos szerepe volt a h�res argentin p�l�-p�ni kialak�t�s�ban is.

Teny�szt�s

A criollo alapja XVI. sz�zadban D�l-Amerik�ba behozott spanyol �llom�ny volt, mely mag�val hozta a kem�ny berber l� tulajdons�gait is. Az els� jelent�s behozatal 1535-ben Don Pedro Mendoza, Buenos Aires alap�t�ja nev�hez f�z�dik. K�s�bb, amikor az indi�nok a v�rost lerombolt�k, a l��llom�ny elszabadult, elvadult �s nagy ter�leteken szabadon szaporodott tov�bb.

Jellemz� tulajdons�gok

A criollo k�sz�nhet�en a spanyol �s�knek, val�sz�n�leg a vil�g egyik legeg�szs�gesebb, legkem�nyebb l�fajt�ja. K�pes alkalmazkodni a v�ltozatos h�m�rs�kleti-, takarm�nyoz�si viszonyokhoz, hihetetlen�l kem�ny, hossz�t�vb�r� �s hossz� �lettartam�.

Marmagass�g: 145-155 cm
Sz�nek: fak� jellemz�