A d�n melegv�r� egyike a legfiatalabb eur�pai l�fajt�nak, amelyeket k�l�n sport c�lj�ra teny�sztettek, �s m�nesk�nyv�ket nem is olyan r�gen, az 1960-as �vekben nyitott�k meg.

Teny�szt�s

D�ni�nak komoly hagyom�nyai vannak a l�teny�szt�s ter�n. Cisztercita szerzetesek a XIV. sz�zadi Holsteinben a legjobb spanyol m�neket nagy �szak-n�met kanc�kkal keresztezt�k. Ennek egyik eredm�nye lett a d�n frederiksborgi l�. A d�n melegv�r�t angol teliv�rrel keresztezett frederiksborgi m�nekkel alap�tott�k. Az �gy kapott helyi kanc�kat anglo-normann, angol teliv�r �s trakehneni m�nekkel p�ros�tott�k. Ezt a kevert �llom�nyt �gy korrig�lt�k, hogy t�k�letes fel�p�t�s�, eg�szs�ges lovat kapjanak, mely viszonylag �lland� t�pus, j� mozg�ssal �s j� v�gt�val. A d�n melegv�r� mentes a hannoveri befoly�st�l, ami hozz�j�rulhat a t�bbi melegv�r�t�l elt�r� megjelen�shez.

Jellemz� tulajdons�gok

A legjobb d�n lovaknak teliv�r megjelen�s�k van, ami t�megess�ggel, nagyobb fizikai er�vel �s j� l�bakkal p�rosul. �l�nkek, kitart�ak, igen j� v�rm�rs�klet�ek, valamint j� �s szabad mozg�s�ak. Kiv�l� d�jlovak �s els�oszt�ly�an teljes�tenek terepen.

Marmagass�g: 170 cm k�r�l
Sz�nek: tark�t kiv�ve mindegyik sz�n