Eredetileg k�t finn l�fajta l�tezett, az ig�sl� �s az univerz�lis l�. Mindkett�t teljestm�ny��rt �s nem a megjelen�s��rt teny�sztett�k. A kett� k�z�l a t�megesebb ig�sl� robosztus, er�s testalkat� �llat volt, meglehet�sen mindennapos megjelen�ssel, de gyors �l�nk j�r�ssal. A k�nnyebb test� univerz�lis l� t�bbf�le hasznos�t�sra is alkalmas volt, �gy lovagl�sra, k�nny� igavon�sra �s ami a legfontosabb, fogatversenyekre is. Az 1970-es �vek �ta nagyobb �rdekl�d�s mutatkozik a k�nnyeb test� lovak ir�nt, noha m�g mindig sz�ks�g van lovakra a mez�gazdas�gban, de k�l�n�sen az erd�gazd�lkod�sban.

Teny�szt�s

A finn lovak val�sz�n�leg az �si eur�pai k�nny�- �s neh�ztest� lovak lesz�rmazottai, amelyeket azt�n hideg- �s melegv�r�ekkel egyar�nt kereszteztek. A m�nesk�nyvet 1907-t�l vezetik, mind a nehezebb, mind pedig a k�nny�test� fajt�k sz�m�ra, �s szigor� teljes�tm�nyivzsg�lati rendszert alak�tottak ki.

Jellemz� tulajdons�gok

A kiegyens�lyozott v�rm�rs�klet� finn l� viszonylagos kis termete ellen�re nagy ig�sl� h�z�erej�vel rendelkezik, ami a k�nnyeb fajt�k gyorsas�g�val, f�rges�g�vel �s karakter�vel p�rosul. Hossz� ideig �lnek, igen kitart�ak �s nagy �leter�r�l tesznek tan�bizonys�got. A fajta h�res a j� fel�p�t�s�r�l. A lejt�s far jellegzetes az �get�lovakra, �s j�l mutatja a finn melegv�r� teny�szt�s ir�nyvonal�nak eltol�d�s�t.

Marmagass�g: 160 cm
Sz�nek: minden sz�n