A m�lt sz�zad els� fel�ben Mez�hegyesen alak�tott�k ki,�s teny�sztet�k a II. vi�gh�bor�ig.

Nev�t az alap�t� arab m�nr�l, Gidr�n-Seniorr�l kapta, ennek fia a Gidr�n I. t�rzsm�n, amely a l�s�bbi fajta �sapja lett. A gidr�n �l�nk v�rm�rs�klet�, gyors, kem�ny sportl�t�pus volt.

Marmagass�ga 165 cm, csontozata er�teljes, testform�ja nemes, mutat�s h�tas �s k�nny� kocsil�. S�lya 500 kg. Sz�ne mindig s�rga. Id�k�nt arab �s angol m�nekkel fedeztett�k a kanc�kat a nemess�g �s a gyorsas�g meg�rz�se c�lj�b�l. E fajt�t - tetszet�s k�lseje �s j� haszn�lhat�s�ga miatt - olyan nagy vesztes�g �rte a h�bor�ban, hogy m�g ma is megment�sen munk�l�dtak a l�teny�szt�k.

Tal�l� mond�s, hogy minden gidr�n s�rga, de nem minden s�rga l� gidr�n. A l�tudom�nyban t�bb mint 300 szint tartanak nyilv�n, s egy-egy alapsz�nnk n�ha 10-15 v�ltozata is ismert. �gy p�ld�ul, ha a s�rga sz�nn�l maradunk, besz�lhet�nk vil�goss�rga, v�r�ss�rga, agyags�rga, szennyess�rga, s�t�ts�rga, m�js�rga, bronzs�rga, izzadts�rga, sz�gs�rga, sz�ns�rga �s �zelts�rga sz�nr�l.

A sz�nt nemcsak a t�rzs�n, a fejen �s a v�gtagokon l�v� fed�sz�r�k hat�rozz�k meg, hanem ezek harmoniz�l�sa is a hossz� sz�r�kkel (s�r�ny, farok, �st�k, bokasz�r). P�ld�ul csak akkor s�rga a l�, ha a hossz� sz�r�k sz�ne nem fekete, hanem sr�g�sfeh�rt�l a s�t�td�rg�ig terjed.

Ha az aranys�rga fed�szr�r�kh�z fekete hossz� sz�r�k t�rsulnak, akkor m�r aranypejr�l besz�ln�k. Teh�t a "pej l�" megnevez�s csak annyit �rul el, hogy a hossz� sz�r�k feket�k, de azt, hogy milyen sz�n� a l�, a pej melletti jelz� mutatja. Ez is leal�bb 10-15 f�le lehet, pl.: meggypej, gesztenyepej stb. Az �jsz�l�tt csik�a legritk�bb esetben olyan sz�n�, mint amilyen id�sebb kor�ban lesz. A szennyessz�rke csik�r�l egy laikus sem gondoln�, hogy majd gy�ny�r� sz�p, aranys�rga l�v� v�ltozik.