A Mexikban honos galiceno pni egy jabb plda az amerikai kontinens spanyol rksgre. Az 1950-es vek ta a fajta egyre inkbb teret hdt szak fel, az Amerikai Egyeslt llamokban, ahol 1958-tl ismerik el nll fajtaknt. Kitn tmeneti hatsnak tartjk a fiatal lovasok szmra, akik a pnikrl fokozatosan a rendes lovakra nyergelnek t.

Tenyszts
A galiceno az szak-Nyugat-Spanyolorszgban lv Galicbl ered, neve is innen szrmazik. A fajta modern kpviselire mg jellemz az a szapora fut lps, amely annyira kzkedvelt volt az Erzsbet korabeli Angliban. Ezeknek az apr lovaknak az seit a spanyolok ltal a XVI. szzadban beohott lovak kztt kereshetjk, amelyek viszont az Ibriai-flszigeten shonos Sorrai s Farrano leszrmazottai lehettek.

Jellemz tulajdonsgok
A kemny, szvs galicenokat engedelmesnek, intelligensnek s sokoldalnak tartjk. Ezeknek a pniknak a termszetes gyorsasga, frgesge biztostja a npszersgket mind a farmokon, mind pedig a sportban. Igslknt is hasznljk a htkznapok szlltmnyozsban.
Marmagassg: 145 cm
Sznek: tarkt kivve brmely szn

|