A highland p�nik igen komoly m�ltra tekinthetnek vissza. A j�gkorszakot k�vet�en �szak-Sk�ci�t �s a sk�t szigeteket p�nik n�pes�tett�k be a franciaorsz�gi Lascaux-barlangokban tal�lt rajzok (15-20 000 �vvel ezel�ttiek) pedig igen eml�keztetnek a modern highland egyedeire.

Teny�szt�s

A XVI. sz�zad elej�n francia eredet� lovakat, val�sz�n�leg percheron �seir�l van sz�, keresztezt�k helyi fajt�kkal. Az ezt k�vet� k�tsz�z �v sor�n spanyol lovakat alkalmaztak a teny�szt�sben. A teny�szt�k k�z�l els�k�nt Atholl hercegei haszn�ltak fel keleti fajt�j� lovakat, a XIX. sz�zadban pedig egy sz�iai arab r�v�n a Mull-szigeten l�trej�tt a Calgary t�rzs. Nagy hat�st gyakorolt a fajt�ra a Clydesdale is.

Jellemz� tulajdons�gok

A highland p�nik meglehet�sen er�sek, ugyanakkor tanul�konyak, k�nnyel kezelhet�ek. Az erd�szetekben igavon�sra, �s a megl�tt szarvasoknak a hegyr�l val� lehozatal�ra (amelyek ak�r 114 kg k�r�liek is lehetnek) alkalmazz�k �ket, mikor az �llom�nyt selejtezik. A highlandek akt�v h�tasp�nik, gyakran haszn�lj�k �ket t�r�z�sra. A fajta biztos j�r�s�, k�nnyen tarthat�, mentes mindennem� �r�kl�d� betegs�gt�l, �s hossz� �let�.

Marmagass�g: 150 cm k�r�l
Sz�nek: mindegyik, m�g a fak� is