A b�rbetegs�gek sok probl�m�t okozhatnak, �s hossz� ideig eltarthat a gy�gyul�suk, ami a l� tulajdonos�t�l gondos kezel�st ig�nyel. Az ist�ll�ban tartott, de nem ny�rt lovak t�len k�nnyebben esnek az �l�sk�d�k (tetvek, atk�k) �ldozat�ul. Ny�ron a legyek cs�p�sei okozz�k a legt�bb gondot. A leggyakrabban el�fordul� b�rbetegs�gek a k�vetkez�k.

R�h�ss�g

Gyullad�sos betegs�g, amit atk�k okoznak, �s olyan viszket�ssel j�r, hogy a lovak dobognak �s harapd�lj�k a fert�z�tt l�bukat. A viszket�s olyan er�s lehet, hogy a lovak a pal�nknak vagy oszlopnak csapkodj�k a l�bukat, ami �ltal�ban �jabb s�r�l�shz vezet. A fert�z�s hely�n a sz�r kihullik, a b�r varas lesz. A betegs�get egy olyan atka okozza, amely egy�bk�nt nem �rtalmas a l�ra. A r�h�ss�g k�nnyen kezelhet� a megfelel� ken�ccsel, amit az �llatorvos �r fel.

Szersz�mnyom�s �s felt�r�sek

A szersz�mnyom�s sor�n kialakult felt�r�sek szinte mindig a helytelenszersz�moz�s vagy a l�szersz�m rossz illeszked�se miatt j�nnek l�tre, ezt okozhatja a kid�rzs�l�s vagy nyom�s. Fejl�d�sben l�v� csik�knak �vente �j vagy �talak�tott nyeregre van sz�ks�ge.

A j�l illeszked� nyergek is okozhatnak felt�r�st, ha a nyeregp�rna kip�posodik. A heveder is kid�rzs�lheti a l� oldal�t vagy has�t. Felt�r�st okozhat a piszkos l�szersz�m is. A l� valamely pontj�ra nehezed� nyom�s elszor�tja a helyi v�rkering�st, �s kialakul a szersz�mnyom�s.

Ha a felt�r�st hamar �szrevessz�k, akkor a lovat csak enyhe b�rirrit�ci�val kell kezelni. Ha nem kezdj�k meg a kezel�st idej�ben, akkor ny�lt sebb� v�lhat �s elfert�z�dhet. A szersz�mnyom�sos lovakat pihentetni kell, hogy a sebnek legyen ideje begy�gyulni. A hideg v�z gyors�tja a gy�gyul�sti folyamatot. Az �llatorvos alkalmazhat fert�tlen�t� kezel�st a szersz�mnyom�s gy�gy�t�sakor.

Le�g�s

A pigmenthi�nyos lovakn�l el�fordul� betegs�g. Ilyenkor a sz�r kihullik, a b�r felh�lyagosodik. Az elhalt b�r nagy darabokban potyog le az �llatr�l. Ha idej�ben �szrevessz�k, a t�kehalm�j-olajos ken�cs meg�ll�thatja a b�r tov�bbi k�rosod�s�t. A f�nyre �rz�keny lovat �rny�kba kell terelni, ha t�l er�s a naps�t�s.

Tetvek

Ezek az �l�sk�d�k leggyakrabban a ny�ratlan, ist�ll�ban tartott lovak t�li bund�j�ba f�szkelik be magukat. Ahogy a l� nyalogatja �s vakarja mag�t, �gy egyre terjed a fert�z�s. A s�r�ny �s a farokt� �tvizsg�l�s�val meggy�z�dhet�nk r�la, hogy a viszket�st tet� okozza-e.

A tetvek pet�iket, a kicsi s�rga toj�sokat a sz�rsz�lak t�v�be rakj�k. Az �llatorvos �ltal el��rt kezel�st �ltal�ban t�bbsz�r meg kell ism�telni.

Cs�ds�m�r

A cs�ds�m�r a cs�dhajlatot, a p�rt�t �s a sarokv�nkost t�madja meg legink�bb. A cs�ds�m�rt okozhatja egy seb elfert�z�d�se, bakt�riumfert�z�s, a nedves k�rnyezet vagy takarm�nyallergia. A cs�ds�m�r a l�bak als� r�sz�n, a feh�r jegyek ter�let�n alakul ki. Al�b megdagad, gennyes is lehet, majd bevarasodik. A sarokv�nkos behasad, elkezd lev�lni a b�r, amely ut�n f�jdalmas �rkok maradnak.

Miut�n ennek a t�pus� b�rbetegs�gnek sokf�le teljesen k�l�nb�z� kiv�lt� oka lehet, a legbiztosabb, ha konzult�lunk az �llatorvossal. B�rmi is a cs�ds�m�r oka, azonnali kezel�st ig�nyel, k�l�nben tov�bbterjed. S�lyos, elhanyagolt esetekben v�rm�rgez�shez is vezethet.

A cs�ds�m�r elker�l�se �rdek�ben mindig alaposan sz�r�tsuk meg a l�bakat, majd kenj�k be patolajjal.

Gomb�s fert�z�s (Tarl�s�m�r)

Fon�lgomba okozta komoly b�rfert�z�s, amely l�r�l l�ra terjed, �s vannak olyan lovak, amelyek t�netmentesen hordozz�k ezt a fonalgomb�t, �gy �szrev�tlen�l terjesztik a betegs�get. A l��pol� eszk�z�k�n �s injekci�st�n kereszt�l is tov�bbterjedhet ez a gomb�s fert�z�s. A sz�r egycentis k�r�kben �sszeborzol�dik, majd kihullik. A fert�z�s kifel� terjedve egyre nagyobb k�r�ket alkot. A fert�z�tt �llatot el kell k�l�n�teni, �s mivel ez emberre is fert�z�, nagy k�r�ltekint�ssel kell a megbeteged�seket kezelni.

A treptotrichosis nev� b�rbetegs�get gyakran �sszet�vesztik a fonalgomb�s fert�z�ssel, pedig ezt bakt�rium okozza. Ilyenkor a sz�r csom�kba tapad, �s sz�rk�sfeh�r v�lad�k van rajta. Ha kih�zzuk a fert�z�tt sz�rcsom�t, k�r alak� v�res folt marad ut�na, amely �rint�se �rz�keny. Leggyakrabban a nedvesen maradt nyereghelyen, az �gy�kt�jon, a mart�j�kon �s a nyakon alakul ki ez a betegs�g.

Ekc�ma

Ez a betegs�g azokat a lovakat s�jtja, amelyek allergi�sak a sz�nyog vagy csip�l�gy ny�l�ra. Az ekc�maszer� ki�t�s a farokr�p�t �s a s�r�ny�lt t�madja meg. Ezeken a helyeken a b�r kipirosodik �s megvastagszik. A l� elkezd d�rg�l�zni �s vakar�zni, ennek hat�s�ra v�rezni kezdenek a sebhelyek.
�gy t�nik, a shetlandi, izlandi �s fjord p�nik hajlamosak erre a betegs�gre. A b�r�n l�v� sebhelyeket helyi kezel�ssel, rk�mmel lehet gy�gy�tani, amit az �llatorvos �r fel. Mivel a legyek csak sz�rk�letkor akt�vak, a legjobb ezeket a lovakat hajnalban �s napnyugtakor bent tartani az ist�ll�ban.

Ha ezt nem lehet megoldani, elk�pzelhet�, hogy a lovat el kell adni valakinek, aki tenger mellett lakik, ott ugyanis nincsenek legyek. Ez neh�z d�nt�s, de a l� sz�m�ra a legjobb megold�s.

Bag�csl�gy

Ha apr� s�rga p�tty�ket tal�lunk a lovon, azok bag�cslegyek pet�i. A l�gy a sz�rsz�lak t�v�be rakja le a pet�it.

A l�rva bef�rja mag�t a b�r al�, ahol fejl�d�snek indul. Emiatt duzzanatok kezdenek kialakulni a b�r alatt, amelyeket nem szabad kifakasztani, am�g a l�rva ki nem b�jik. A folyamatot gyors�tani lehet meleg borogat�ssal. A kibuj� l�rv�t azonnal �lj�k meg, hogy ne fert�zhessen meg m�s lovakat.

Szem�lcs

A szem�lcs�k sok gondot okozhatnak a lovaknak. Ma m�r a kezel�sek nagyon hat�konyak, abban az esetben, ha a szem�lcs nem t�l nagy.
Az �llatorvos �ltal el��rt kezel�s val�sz�n�leg hat�sos, de ha a szem�lcs nem reag�l a kezel�sre, seb�szeti �ton kell elt�vol�tani. A szarugesztenye hasonl�t a szem�lcsre, de csak egy �rtalmatlan szarukin�v�s a lovak l�b�n, kezel�st nem ig�nyel.