Fordulatok

Amikor fordulatot lovagolunk, a l� arra n�z, amerre halad, �s a teste a fejjel egy�tt hajl�tott helyzetben van. Ilyen gyakorlat p�ld�ul a kisk�r. A l�nak hosszir�nyban meg kell hajolnia, hogy k�r�ven tudjon haladni. A hajl�t�s �v�nek meg kell egyeznie a k�r �v�vel. A h�ts� l�bak k�vetik az el�ls� nyomvonal�t. A lovas is a halad�si ir�nyba n�z, �s a bels� �l�csontra teszi a tests�lyt. A bels� csizma nyom�st gyakorol a l�ra, hogy a temp� ne cs�kkenjen, �s a l� ne l�pjen �ven bel�lre.

A h�ts� l�baknak nem szabad �ven k�v�lre l�pni, ez�rt a k�ls� csozma h�tr�bb cs�szik, hogy ezt megakad�lyozza. A lovas keze kicsit el�r�bb �s beljebb ker�l, de nem �rinti a s�r�nyt. Egyszerre ne lovagoljunk k�t-h�rom kisk�rn�l t�bbet. V�ltogassuk az alakzatokat: p�ld�ul kisk�r jobb k�zre, azt�n egyenes vonal, majd kisk�r balk�zre.

Lovagl�s egyenes vonalon

A lovak nem mozognak t�k�letesen egyenes vonalon, hanem kicsit ferd�n, mert csak�gy, mint mi, "jobb- vagy balkezesek".
Hogy egyenes vonalon mozogjanak, egyforma nyom�st kell gyakorolni mindk�t sz�rnak. Fontos, hogy folyamatos legyen az el�rehajt� seg�ts�g.

A legt�bb l� nagyobb nyom�st v�r el a zabla azon oldal�n, amelyik a "kedvence", �gy a lovasnak itt egy picit nagyobb nyom�st kell gyakorolnia a l� sz�j�ra, hogy egyenes vonalon mozogjon.

A d�jlovasok nem szeretik az egyenes vonalon belovagl�st a p�lya k�zep�re. Ilyenkor a l�nak a fal vagy a ker�t�s seg�ts�ge n�lk�l kell egyenesen haladnia.

Mozdulatlan �ll�s

Amikor egy l� szab�lyosan �ll mozdulatlanul, akkor mind a n�gy l�b�t egyenletesen terheli, �s cs�ndben, egyenesen �ll.

Meg�ll�t�skor a lovas a l�bait �s a derek�t haszn�lja, hogy a tests�ly�t a far fel� tolja, �s megtartja a sz�rat, de ak�z "finom marad". A l�nak azonnal reag�lnia kell, de nem szabad durv�n meg�ll�tani. Mozdulatlan �ll�s k�zben a l� finoman r�gja a zabl�t, k�szen arra, hogy valamelyik ir�nyba mozdulhasson.

H�tral�p�s

H�tral�ptet�shez a lovas el�sz�r el�rehajt� impulzust ad, majd amikor a l� felemeli az el�ls� l�b�t, a lovas megtartja a sz�rat, mint felv�telkor. Amikor a l� h�trafel� l�p, az �tl�s l�bak mozdulnak egyszerre: bal el�ls� �s jobb h�ts�, jobb els� �s bal h�ts� egyszerre. A pat�nak tiszt�n l�that�an fel kell emelkednie, �s a h�ts� l�baknak egy vonalban kell maradnia az el�ls�kkel.

Fordulat a h�ts� l�bak k�r�l

Amikor a l� fordulatot tesz a h�ts� l�bak k�r�l, akkor az el�ls� l�bakkal k�t l�p�ssel tesz egy negyed k�rt. A k�r nagys�g�t a l� nagys�ga hat�rozza meg. A k�ls� h�ts� l�b a bels� k�r�l l�pdel, hogy lehet�v� tegye a fordulatot.

A h�ts� �bak k�r�li fordulat egyik vari�ci�ja, amikor a l� f�lfordulatot tesz. �ll� helyzetb�l a l� f�lk�rt �r le jobbra vagy balra, az egyik h�ts� l�bat haszn�lva k�z�ppontk�nt. Ennek a l�bnak t�bbnyire egy helyben kell maradnia a fordulat befejezt�ig.

Fordulat az el�ls� l�bak k�r�l

Az el�ls� l�bak k�r�li fordulat k�t l�p�sb�l �ll� negyed k�r, a k�rt a l� nagys�ga hat�rozza meg. A k�ls� el�ls� l�b a bels� k�r�l l�pdel a fordulat v�grehajt�sakor.

Csak egy  oldalon haszn�lt csizmaseg�ts�gek biztos�tj�k, hogy a h�ts� l�bak egy�tt mozogjanak az el�ls� l�bbal.
Az el�ls� l�bak k�r�li fordulat egyik vari�ci�ja a f�lfordulat, mely j�l j�n p�ld�ul tereplovagl�son a kapu nyit�sakor. �ll� helyzetb�l a l� f�lfordulatot tesz az el�ls� l�b k�r�l, a bels� l�bat haszn�lva k�z�ppontk�nt. Ez ide�lis esetben t�bbnyire egy helyben marad.
A bels� h�ts� l�b annyiszor l�pi �t a k�ls� h�ts�t, amennyiszer sz�ks�ges a f�lfordulat v�grehajt�s�hoz.

Alakzatok, gyakorlatok

-nyolcas: k�t egyforma nagys�g� k�rb�l �ll, melyek �rintik egym�st. A p�lya k�zep�n tal�lkoznak, az X-n�l. Amikor a lovas az els� f�l k�r ut�n el�ri az X-et, kezet v�lt, lovagol egy teljes kisk�rt, amivel vissza�r X-hez, majd befejezi a f�lben maradt kisk�rt

-f�lk�r jobbra, f�lk�r balra: a lovas a p�lya r�vid oldal�nak fel�n�l kisk�rt kezd az egyik k�zre, �rintve a hossz� oldalt, majd a p�lya k�z�ppontj�n�l n�h�ny l�p�st lovagolva egyenes vonalon kezet v�lt �s �jabb f�lk�rt lovagolva egy S alakot �r le

-k�zv�lt�s S alak lovagl�sa k�zben: ez a feladat egy f�lk�r lovagl�s�val kezd�dik, ami f�lp�lya nagys�g�, majd n�h�ny l�p�s egyenes vonal k�zv�lt�s el�tt, �s f�lk�r lovagl�sa a m�sik k�zre.

Term�szetesen m�g sok egy�b alakzat l�tezik, ezek mind kivitelezhet�ek l�p�sben, �get�sben �s v�gt�ban egyar�nt.