Sz�ne legink�bb a pej k�l�nb�z� �rnyalata vagy s�rga. Marmagass�ga 165 cm, s�lya 500 kg. Feje nemes, megjelen�se eleg�ns, v�kony csont�, szervezete �sszes�g�ben finom, l�ba v�kony, hossz�, szab�lyos. V�gt�ja hosszan ny�jtott, tetszet�s. Fejl�d�se gyors. Mind tart�sa, mind takarm�nyoz�sra ig�nyes fajta.

A 20-as �vek ut�n megv�ltoztak felhaszn�l�si ter�letei, a c�l az egyedek testt�meg�nek n�vel�se lett, �s felt�tlen tomp�tani k�v�ntak - az angol teliv�rt�l nem �ppen el�ny�s tulajdons�gk�nt �r�k�lt - t�l �l�nk v�rm�rs�klet�t is. Ennek �rdek�ben helyi f�lv�r m�neket haszn�ltak apa�llatnak. �gy az ut�dok tov�bbra is sz�p k�llem�ek maradtak, de er�teljesebbekk�, nyugodtabbakk� �s jobb munkab�r�s�kk� v�ltak.

A m�neket sz�vesen haszn�lt�k a m�ltban a paraszts�g gazdas�gi lovainak nemes�t�s�re.
A kisb�r m�nest 1853-ban alap�tott�k. Kisb�r Batthy�ni K�zm�r birtoka volt, aki 1848-ban, az els� felel�s magyar korm�nyban a k�l�gyminiszteri t�rc�t v�llalta. Az osztr�k udvar megtorl�sul minden birtok�t elkobozta, �s Kisb�ren - ahol m�r a Batthy�nyiaknak is �rt�kes m�nes evolt - nagy katonai m�nest hozott l�tre. Ebben az angol teliv�r m�nesben sok olyan h�res, nagynev� m�n �lt - Bucconeer, Cambuscan, Verneuil, Doncaster, Bona-Vista -, amely mint apa�llat jelent�s hat�ssal volt szinte valamennyi magyar l�fajt�ra. A kisb�r f�lv�rfajta kialak�t�s�ban nagy szerepe j�tszottak pl. a Maxim, Kozma, Fenek, Filou stb. teliv�rek. A fajt�t jelenleg (1961 �ta) S�tv�nyben teny�sztik. A mai kisb�r f�lv�r a nyereg alatti versenyek ide�lis lova: kitart� �s gyors.