Sz�rmaz�s:

A lipicai a kor�bbi Jugoszl�vi�b�l (ma Szlov�nia) �s Ausztri�b�l sz�rmazik.

Marmagass�g:

K�r�lbel�l 157-160 cm

Sz�n:

A legt�bb lipicai sz�rke, de a szlov�n lovak k�z�tt vannak feket�k �s pejek is.

Tulajdons�gok:

A lipicai nagyon intelligens, szeret tanulni �s kiv�telesen j�l nevelt l�.

K�llem:

A kifejez� fejhez gyakran t�rsul kosorr. A nyak nem t�l hossz�, er�teljes megjelen�s�, magas illeszt�s�. A test a kerek farral �s enh�z v�llakkal er�t sug�roz. A farok der�ksz�gben t�z�tt, a l�bak r�videk �s szil�rdak, a pat�k j� form�j�ak.

Haszn�lat:

A tulajdons�gaik �s az akci�s t�rdmozg�s ide�liss� teszi ezt a fajt�t magas szint� lovasiskola gyakorl�sa.

Mozg�s:

A l�p�shossz el�g r�vid, �get�sben akci�s a t�rdmozg�s, ezt h�vj�k spanyol �get�snek (a lipicaiak a spanyol lovasiskol�kban lettek h�resek). A r�vid �s sebes v�gta azonban neh�zkes.

Kialakul�s:

A lipicai h�res a b�csi spanyol lovasiskol�ban bet�lt�tt szerep�r�l. Ausztria f�hercege, K�roly kezdte a teny�szt�s�ket 1580-ban 33 l�val, amelyeket Spanyolrsz�gb�l hozatott az orsz�gba. Ezt k�vet�en n�met v�rvonalat vittek az �llom�nyba . A nap�leoni h�bor�k idej�n Mez�hegyesre menek�tett�k a m�nest, ma a magyar �llom�ny Szilv�sv�radon van. A fajt�t Lipicai ut�n nevezt�k el (Szlov�nia), itt teny�sztett�k a lovakat az osztr�k udvar sz�m�ra 1918-ig. A spanyol lovasiskola legnehezebb mutatv�nyainak betan�t�sa h�t �vig tart. N�h�ny lipicai ak�r h�sz�ves kor�ig vagy m�g tov�bb is munkak�pes.