Szrmazs:
A lipicai a korbbi Jugoszlvibl (ma Szlovnia) s Ausztribl szrmazik.
Marmagassg:
Krlbell 157-160 cm

Szn:
A legtbb lipicai szrke, de a szlovn lovak kztt vannak feketk s pejek is.
Tulajdonsgok:
A lipicai nagyon intelligens, szeret tanulni s kivtelesen jl nevelt l.
Kllem:
A kifejez fejhez gyakran trsul kosorr. A nyak nem tl hossz, erteljes megjelens, magas illeszts. A test a kerek farral s enhz vllakkal ert sugroz. A farok derkszgben tztt, a lbak rvidek s szilrdak, a patk j formjak.

Hasznlat:
A tulajdonsgaik s az akcis trdmozgs ideliss teszi ezt a fajtt magas szint lovasiskola gyakorlsa.
Mozgs:
A lpshossz elg rvid, getsben akcis a trdmozgs, ezt hvjk spanyol getsnek (a lipicaiak a spanyol lovasiskolkban lettek hresek). A rvid s sebes vgta azonban nehzkes.

Kialakuls:
A lipicai hres a bcsi spanyol lovasiskolban betlttt szereprl. Ausztria fhercege, Kroly kezdte a tenysztsket 1580-ban 33 lval, amelyeket Spanyolrszgbl hozatott az orszgba. Ezt kveten nmet vrvonalat vittek az llomnyba . A napleoni hbork idejn Mezhegyesre menektettk a mnest, ma a magyar llomny Szilvsvradon van. A fajtt Lipicai utn neveztk el (Szlovnia), itt tenysztettk a lovakat az osztrk udvar szmra 1918-ig. A spanyol lovasiskola legnehezebb mutatvnyainak betantsa ht vig tart. Nhny lipicai akr hszves korig vagy mg tovbb is munkakpes.

|