A ,,muszt�ng" elnevez�s a spanyol mestena sz�b�l sz�rmazik, amely a lovak egy csoportj�t, m�nest jelent. A XX. sz�zad elej�n, az Egyes�l �llamok nyugati r�sz�n kb. egymilli� l� �lt szabadon. A 70-es �vekre az elvadult m�nesek sz�ma minim�lisra cs�kkent, mivel a le�lt �llatok h�s�t �llati �s emberi fogyaszt�sra haszn�lt�k. A megmaradt �llatokat ma m�r t�rv�ny v�di.

Teny�szt�s

A muszt�ng m�nesek eredete a XVI. sz�zadban Spanyolorsz�gb�l Amerik�ba beohozott lovakra vezethet� vissza. A spanyolok Mexik�ban szarvasmarha farmokat alap�tottak, �s az innen elszabadult vagy elengedett, elvadult lovak szaporodtak el, �s terjedtek �szak fel�, Amerika nyugati s�ks�gaira.

Jellemz� tulajdons�gok

A muszt�ngok r�men�s, kem�ny �s nagyon gyors lovak. B�r gakran degener�l�dik, �s ennek k�vetkezt�ben, gyenge min�s�g� �llom�nyok j�nnek l�tre, de sz�mos esetben a spanyol �s�k k�lleme �s ereje domin�l. A muszt�ng volt az alapja a legend�s Chickasaw indi�n p�ninak, mely k�s�bb a quarter horse kialak�t�s�ban szerepelt.

Marmagass�g: 140-155 cm
Sz�nek: b�rmely sz�n