A l� �se

Meglehet, hihetetlen�l hangzik, de a ma �l� h�zil� legr�gebbi, ismert �se a legkev�sb� sem hasonl�t ma �l� ut�dj�ra: e kistermet� �llat mells� l�b�n n�gy, h�ts� l�b�n h�rom ujj volt. Az Eohippus, a ,,hajnalp�r lova" k�r�lbel�l 50-60 milli� �vvel ezel�tt �lt, az �szak-amerikai kintinensen, de Eur�p�ban �s �zsi�ban is el�fordult egy hozz� nagyon hasonl� �sl�, a Hyracotherium. Az apr� termet� �slovacska kezdetben az erd�kben �lt, ahol puha lombbal �s k�l�nf�le n�v�nyekkel t�pl�lkozott. Hossz� id� eltelt�vel azonban alaposan megv�ltozott az �ghajlat. Az erd�k lassank�nt kisz�radtak. Hely�ket f�vel bor�tott sztyepp�k, puszt�k vett�k �t, melyekben alig volt fa. Csak az alkalmazkod�k�pes fajok maradhattak �letben. A lovak �seinek els�sorban a kem�ny, pusztai f�h�z kellett hozz�szokniuk. Az �j t�pl�l�kt�l megv�ltozott az egym�st k�vet� nemzed�k fogazata. Pr�b�ra tette az �llatokat az is, hogy a kietlen puszt�ban nem volt hol elb�jniuk a ragadoz�k el�l, �gy csak a l�bukra hagyatkozhattak. Hogy min�l gyorsabban r�tudjanak futni, l�bujjaik visszafejl�dtek, v�g�l csak a kem�ny szarur�teggel k�r�lvett k�z�pes� uhh maradt meg. Test�k is megn�tt.A v�ltoz�s sor�n voltak k�zb�ls� fajt�k is, pl. a Mesohippus, �s a Pliohippus, v�g�l kialakultak az egyujj� �llatok. Ebbe a csoportba tartozik a l� (latinul: Equus caballus), a szam�r, a vadszam�r, a zebra �s az �szv�r is.

Eohippus
Kb. 50 milli� �vvel ezel�tt �lt, 25-50 cm magas volt.

Mesohippus

A przsewalszki vadl�

Merychippus
Kb. 25-10 milli� �vvel ezel�tt �lt, �s nagyj�b�l 90 cm magasra n�tt.

Pliohippus
10-3 milli� �vvel ezel�tt �lt, �s kb. 115 cm magass�got �rte el.

Hogyan v�lt h�zi�llat� a vadl�?

Az emberek �vezredeken �t csak a h�sa �s a b�re miatt vad�sztak a l�ra. Hogy a l� mennyire kiv�natos zs�km�ny lehetett az �si id�k embereinek szem�ben, azt m�g ma is j�l mutatj�k a csod�latos franciaorsz�gi barlangrajzok (Lascaux-ban �s Avignonban), �s a spanyolorsz�gi (La Pilet�ban). A k�korszak emberei ezeket az�rt festett�k, hogy a vad�szatot megel�z�en k�pletesen m�r legy�zz�k a vadat, s �gy ezt a val�s�gban k�nnyebben meg tudj�k tenni. A letelep�lt ember meg�lhet�se azonban m�r lev�sb� f�gg�tt a vad�szszerencs�t�l. K�r�lbel�l Kr. e. 8000 t�j�n kuty�t, birk�t, kecsk�t, marh�t, r�nszarvast, �s sert�st kezdett tartani a h�z ak�r�l. A l� 5000 �vvel ezel�tt v�lt h�zi�llatt�. Az els� vadlovakat d�lkeleteur�pai puszt�k �s a szib�riai erd�s sztyepp�k lak�i fogt�k be, �s �k is szel�d�tettl�k meg ezeket. A megszel�d�tett vadlovakb�l teny�szt�ssel fokozatosan k�l�nb�z� fajt�k alakultak ki. Ennek ellen�re Eur�p�ban �s �zsi�ban m�g �vezredekig �ltek vadlovak is.