A n�ri l� Eur�pa egyik legr�gibb hidegv�r� fajt�ja. Nev�t a mai Austzria ter�let�n fekv� egykori r�mai provinci�r�l, Noricumr�l kapta. Noricum �s a haflingi fajt�t teny�szt� Veneto szomsz�ds�ga r�v�n a k�t fajta k�z�tt szoros kapcsolat alakult ki. A modern n�ri l� manaps�g is k�l�n�sen n�pszer� Ausztri�ban, �s a K�z�p-Alpok t�rs�g�nek sokhazsn�, elismert munkalova. Napjainkra a r�gz�tett tulajdons�gokkal rendelkez� n�ri l�nak meg kell felelnie a szigor� teny�szt�si el��r�soknak, �s a komoly k�llemi, valamint teljes�tm�nyk�vetelm�nyeknek.

Teny�szt�s

A fajta korai �seit m�g a r�maiak haszn�lt�k neh�z harci-, ig�s- �s m�lh�sl�k�nt. �n�ll� fajtak�nt kb. 1565 �ta tartj�k nyilv�n, amikor a salzburgi p�sp�k rendelet�re az ap�ts�g kezel�s�be ker�lt, �s kiadt�k a salzburgi m�nesk�nyvet. Az �llom�ny m�reteinek n�vel�s�re neh�z burgundiai lovakat haszn�ltak, de enn�l sokkal jelent�sebb volt a spanyol l� hat�sa. A pinzgaui v�ltozat p�rductarka sz�ne ma is jellemz�, �s a spanyol l� hat�s�t tov�bbi sz�nv�ltozatok is tan�s�tj�k.

Jellemz� tulajdons�gok

Kem�ny, er�s, k�zepes m�ret� munkal�. A teny�szt�si el��r�sokban r�gz�tett k�vetelm�nyek a 22-24 cm-es sz�rk�rm�ret, az igen er�s, r�vid v�gtagok, �s az �vm�ret, melynek a marmagass�g max. 60%-a lehet. A fajta kem�ny, eg�szs�ges szervezet�t �r�k�ti, gazdas�gosan, k�nnyen tarthat�.

Marmagass�g: 170-180 cm
Sz�nek: pej, fekete, s�rga, p�rductarka