Az oldenburgi a XVII. szzadban alakult ki mint fogatl. Kpes megbirkzni a nehz tviszonyokkal, s alkalmas szmos mezgazdasgi munka elvgzsre is. Azta az gyes tenyszts s ellenrzs rvn a fajta jl alkalmazkodott a vltoz kvetelmnyekhez. Noha az oldenburgi a legtmegesebb a nmet flvrek kzl, a sportlovak kz tartozik s klnsen alkalmas djlovaglshoz s djugratshoz.

Tenyszts
Ez a frz lovakon alapul fajta a ma Nmetorszghoz tartoz Oldenburg s a Kelet-Frz-tartomnyokbl szrmazik Count Anton Gunther von Oldenburg (1603-1667) nevhez fzdik a fajta kialaktsa, aki spanyol s npolyi lovakat hasznlt a tenysztshez. A XVIII. szzad vgn angol flvr mneket, majd 1897 tjn angol telivreket s celevlan bayeket lltottak tenysztsbe. Nagy hatssal volt a Norfolk Roadster s angol flvr vonalakat egyest norman fajtj Normann-700 mnnel val keresztezs. Amikor a htasl kialaktsa kerlt elrtrbe, megint egy norman lovat, egy bizonyos Condort, valamint az angol telivr Lupust lltottk tenysztsbe. Manapsg is a telivrt alkalmazzk leginkbb a keresztezsekhez, nha pedig visszanylnal a hannoverihez.

Jellemz tulajdonsgok
A modern oldenburgi megnyer megjelens l, kiegyenslyozott vrmrsklettel. Mozgsban kismrtkben megmaradt a magas lbttevkenysg, de korrekt, ritmusos jrmdjai vannak. Az ilyen rms lovaktl eltren a fajta egyedei korn rnek.
Marmagassg: 170-180 cm
Sznek: mindegyik, a tarkt kivve

|