A pindos p�ni, amely nagyobb a skyrosi l�n�l, a thessaloniki �s epirusi hegyvid�kr�l, az �kori g�r�g�k hagyom�nyos l�teny�szt� vid�k�r�l sz�rmazik. Mint biztos j�r�s� p�nit, m�lh�s c�lra, valamint k�nny� mez�gazdas�gi �s erd�szeti munk�ra haszn�lj�k, de nyereg alatti fogatban is j�l alkalmazhat�k. A pindos kanc�kat gyakran veszik ig�nybe �szv�rek teny�szt�s�hez.

Teny�szt�s

A pindos p�nik minden val�sz�n�s�g szerint a thessaliai lovak k�zvetlen lesz�rmazottai. A sz�zadok folyam�n feltehet�en hat�ssal voltak r�juk a peloponnesosi, arcadiai �s epidauriai fajt�k.

Jellemz� tulajdons�gok

A pindos p�nik kem�nyek, kitart�ak �s szeg�nyes n�v�nyzet mellett is k�pesek fenntartani magukat. A farok magasan t�z�tt (ami a 4-es l�t�pus szerep�re vall a fajta kialakul�s�ban), de a far gyenge, sil�ny ,,als�combbal". A pat�k kem�nyek, sz�kek, meredekek �s ritk�n vagy ink�bb sohasem patkolj�k �ket. A pindos h�res az �leterej�r�l, de k�ztudottan cs�k�n�ys �llat.

Sz�nek: pej, s�t�tpej, fekete
Marmagass�g: 135 cm