A p�l� p�ni egy saj�ts�gos t�pus, mely k�llem�r�l egy�rtelm�en felismerhet�, de sem a p�ni-, sem az eg�yb l�fajt�k k�z� nem sorolhat�. Eeredetileg a j�t�kszab�lyok meghatr�zot�k a p�l�lovak marmagass�g�t, de ezt az I. vil�gh�bor� ut�n elt�r�lt�k. Napjainkban az �tlagmagass�g 160 cm.

Teny�szt�s

A lovasp�l�t, ezt az �si perzse eredet� j�t�kot (i. e. 525) Eur�p�ba �s Amerik�ba az angolok vitt�k be, akik a j�t�kot Indi�ban ismert�k meg. Eleinte teliv�r apas�g� p�nikanc�kat fedeztettek eredeti angolt p�nim�nekkel, de napjainkra a t�pus teny�szt�se Argent�n�ba helyez�d�tt �t. A j�t�k meghonosodott Argent�n�ban, ahol lehet�s�g volt nagysz�m�, kit�n� p�l� p�ni teny�szt�s�re. Teliv�rekkel fedeztett�k a helyi criollo fajt�t, az ut�dokra �jb�l teliv�rt vittek, hogy a sebess�get n�velj�k. �jabban az amerikai quarter horse is szerepet kapott a p�l� p�ni teny�szt�s�ben.

Jellemz� tulajdons�gok

A t�pus k�lleme egy�rtelm�en a teliv�rre hasonl�t. Gyorsnak, b�tornak, �gyesnek �s igen �l�nknek kell lennie. A hossz�, lapos mozg�s azonban nem k�vetelm�ny, mivel a r�videbb l�pt� p�nir�l k�nnyebb a labd�t tov�bb �tni.

Sz�nek: b�rmely, kiv�ve a tarka
Marmagass�g: 160 cm