A pottock egyike Franciaorszg kevs fennmaradt bennszltt pniainak. Ez a fajta mg mindig flvad krlmnyek kztt l. Egszben vve nem mondhatk klnsebben megnyer megjelensek, de igen kemny, szvs lovak. Hivatalosan hrom tpust klnbztetnek meg: a standardet, a piebaldot (115-135 cm marmagassggal), s a nagyobb double pottockot (130-150 cm kztt).

Tenyszts
A pottock is tarpn leszrmazott, szrmazsi helye pedig a hegyes baszk vidk, ahol nemzedkeken t mlhspninak hasznltk. Ksrletet tettek - nmi sikerrel - arra, hogy nemesebb tegyk a fajtt welsh s arab vr felhasznlsval.
Jellemz tulajdonsgok
A pottock igen kemny, tallkony fajta, ltalban knnyen kezelhetnek tartjk, viszont szmos alkati hibval terhelt. rdekes mdon a kt szem kztt mlyeds tallhat, az egybknt minden klnlegessget nlklz fejen.

Sznek: pej, sttpej s tarka
Marmagassg: 115-150 cm |