ltalnossgban elmondhtajuk, hogy a modern lfajtk abbl a ngy ,,primitv" trzsbl szrmaznak, melyek tlltk a jgkorszakot. Ezek a kvetkezk: tarpn, a tundra l, erdei l s a przewalski l. Kzlk a kelet-eurpai trapn msolata (Equus Przewaalski Gmelini Antonius) Lengyelorszgban, Popielnban, egy mnesben maradt fenn. Az szak-kelet szibriai tundra l - mely vlheten nem jrult hozz a domesztiklt lfajok kialakulshoz - mr kihalt s ugyangy jrt az szak-eurpai nehztest, lass mozgs Equus Przewalski Silvaticus, msnven erdei vagy diluvulis l is. Fentiekbl kvetkezik, hogy a ngy alaptbl az egyetlen tll a Przewalski l, msnven zsiai vadl, latinul Equus Przewalski Przewalski Poliakov. Br a szabad termszetben mr kipusztult, llatkertekben, magnistllkban tovbb tenysztik.

Tenyszts
Ez a primitv lfajta elnevezst a lengyel ezredesrl, N. M. Przewalskyrl kapta, aki 1881-ben a Gbi-sivatag szln a tachin-Sah-hegysgben egy vad mnest fedezett fel.

Jellemz tulajdonsgok
A przewalski l tzes, vad s klnleges, primitv letervel br. A hziastott ltl eltr tulajdonsgai is vannak, pldul annak 64 darab kromoszmjval szembe ez a l 66 darabbal rendelkezik. Srnye felll, egyenes, szrszne egrfak, fekete lbvgekkel. Nha zebracskok, de mindig kifejezett htcsk lthat.
Sznek: fak
Marmagassg: 125 cm

|