Az eredeti rajnai-germán vagy más néven reinlandi testes igáslovak jelentős Brabant befolyással bírtak, és egykor kedvelt munkalovak voltak a Rajna-vidéken, Westfáliában és Szászországban. A modern mezőgazdasági munka viszont régen feleslegessé és kevéssé elismertté tette a fajtát. A Rajnai Méneskönyv azonban ennek megfelelően elmozdult a hagyományos nehéz igáslovakon - elsősorban annak könnyebb testű példányain - alapulú hátaslovak irányába.

Tenyésztés

Az 1970-es években a tenyésztési programok azt tűzték ki célul, hogy speciális, elismert hátaslótípust alakítsanak ki. Ezek a lovak a Hannover-Westfalia körzetből kikerülő mének után születtek, olyan félvérekből, amelyek angol telivér, trakhneni és hannoveri vért tartalmaztak és ha kis mértékben is, de meg volt a régi rajnai hátterük is. A modern rajnai melegvérűek ebből az egyvelegből kikerülő, gondosan válogatott félvér ménektől származnak.

Jellemző tulajdonságok

A tenyésztők a jó mozgásra és a testalkatra koncentráltak - azt mondhatjuk, hogy ez jellemzi a némt melegvérűeket általában - mindvégig ragaszkodva a megbízható vérmérséklethez. A korai egyedek állítólag gyakran nem voltak megfelelő csontozatúak, ami olyan mértékű hiba, hogy ennek elkerülésén fáradoznak folyamatosan a tenyésztők. A modern rajnai melegvérű használható hátasló, bár - egyelőre még - nem éri el azt a szintet, amit a régebben kitenyésztett félvérfajták, mondjuk a hannoveri vagy a holsteini.

Színek: tarka kivételével minden szín, különösen a sárga
Marmagasság: 170 cm körül