Az amerikai rocky mountain p�nik val�sz�n�leg a vil�g nagy l�n�pess�g�nek legfiatalabbjai. Nyilv�ntart�sukat nem r�gebben kezdt�k el vezetni, mint 1986. M�r ezen r�vid id� alatt is �lland� fejl�d�st figyelhet�nk meg ezekn�l a k�l�nleges �s sz�p lovakn�l. Fontos l�p�s volt tov�bb� a fajta elismer�se szempontj�b�l, amikor egy kiv�l� egyed ker�lt a teny�szt�sbe a fajta t�rzsm�nes�be, a lexingtoni (USA) Kentucky Horse Parkba.

Teny�szt�s

M�r a megjelen�s alapj�n is k�nny� �szrevenni a k�zeli kapcsolatot a rocky mountain p�ni �s az amerikai t�rt�nelem elej�n behozott spanyol lovak k�z�tt. A fajta kialakul�s�ban azonban az els�dleges �rdem a Kentucky �llambeli Stout Springsb�l sz�rmaz� Sam Tuttle-�, aki a Natural Bridge Nemzeti parkban vezette a lovas koncesszi�t. Az � m�nje volt Old Tobe, aki a lovasok kedvence volt k�nyelmes �s biztos poroszk�l�sa miatt. Nagy jelent�s�g� �s term�keny cs�d�r volt, �s �gy lett azon jellegzetes l�csoport alap�t� m�nje, amelyek �r�k�lt�k testalkat�t, mozg�s�st �s v�rm�rs�klet�t.

Jellemz� tulajdons�gok

A rocky mountain p�ni jellegzetes tulajdons�gai k�z�l a k�t legfontosabb, a j�rm�djuk �s a k�l�nleges sz�n�k. K�nyelmes lehet vel�k poroszk�lni az egyenetlen talajon 11 km/h sebess�ggel, de r�vid t�von �s egyenletes terepen ak�r 25km/h sebess�get is el�rhetnek. A legd�jazottabb sz�n�k a szokatlan csokol�d�sz�n, ami lensz�ke s�r�nnyel �s farokkal p�rosul. A fajta igen ellen�ll�, �s j�l b�rja a szigor� hegyvid�ki teleket is.

Sz�nek: csokol�d�sz�n
Marmagass�g: 150-155 cm