A salerno - b�r egyedeinek sz�ma napjainkra lecs�kkent - egyike a legszebb olasz melegv�r� l�fajt�knak. Sz�kebb teny�szk�rzete Campania �s Puhlia k�rny�ke, Olaszorsz�gban. A moresei m�nes teny�sztett n�h�ny h�res lovat, k�zt�k a Raimondo d'Inzeo �ltal lovagolt k�t legeredm�nyesebb olasz ugr�t, Mer�n�t �s Posillip�t.

Teny�szt�s

A moresei m�nes nincs messze Persan�t�l, ahol a XVIII. sz�zad elej�n III. Bourbon K�roly n�polyi, k�s�bb spanoly kir�ly azt a m�nest alap�totta, melynek anyag�b�l a salerno kifejl�d�tt. Persan�ba Sorrent�b�l �s N�polyb�l a spanyol �s berber l�b�l kiteny�sztett n�polyi lovakat telep�tett�k, melynek a kor legszebb iskolalovai voltak. Akci�s, b�szke mozg�s�ak, �s hihetetlen�l er�s far- �s combizmokkal rendelkeztek. Ezeket keresztezt�k a Salerno- �s Ofanto-v�lgyek helyi �llom�nyaival, majd arab �s spanyol importok r�v�n egy jellegzetes kit�n� h�tasl�fajta alakult ki. Az Olasz K�zt�rsas�g kiki�lt�sakot a m�nest bez�rt�k. A teny�szt�s 1900-ban �jra indult, de ekkor m�r a salerno fajtanevet haszn�lt�k.

Jellemz� tulajdons�gok

Teliv�rrel jav�tva az �llom�nyt kiv�l� katonal� lett az eredm�ny, mely el�dein�l nagyobb, j� alkat� �s megjelen�s�, az ugr�sportra alkalmas tulajdons�gokkal rendelkez� fajta lett.

Sz�nek: tark�t kiv�ve az �sszes
Marmagass�g: 170 cm