A XIX. sz�zad nagy magyar m�neseinek legh�resebb term�ke a shagya arab, melyet c�ltudatosan min�s�gi h�tasl�nak �s az �sszehasonl�thatatlan magyar k�nny�lovass�g alapanyag�nak teny�sztettek ki. A modern shagya arab ugyanolyan haszn�lhat�, mint �sei, egyar�nt kiv�l� fogat-, �s h�tasl�. N�h�ny t�rzse alkalmas sportl�nak is, bele�rtve a d�jugrat�st.

Teny�szt�s

A shagya teny�szt�s�nek k�zpontja az 1789-ben alap�tott B�bolnai M�nes. 1816 ut�n B�bolna a tiszta arab teliv�r, majd fokozatosan egy d�nt�en arab v�rh�nyaddal rendelkez� fajta kiteny�szt�s�t t�zte ki c�lul. A fajta kialakul�sakor arab teliv�r m�nekkel fedeztettek spanyol, magyar �s angol teliv�r sz�rmaz�s� kanc�kat. A fajta a nev�t az alap�t� m�nr�l, Shagy�r�l kapta, mely egy fak� sz�n�, az �tlagos arabn�l magasabb (160 cm), a Kehil/Siglavi t�rzsb�l sz�rmaz� l� volt. B�boln�ra 1836-ban �rkezett Sz�ri�b�l. Ut�dai ma is �lnek B�boln�n, �s Eur�pa egy�b m�neseiben.

Jellemz� tulajdons�gok

K�llem�ben �s tulajdons�gaiban a shagya teljesen az arab l�ra hasonl�t, de a mai modern arabokhoz k�pest t�megesebb, csontosabb, a mar kifejezettebb, a lapocka d�ltebb, a h�tuls� v�gtagok - melyeket az egy�b arab fajt�kn�l gyakran kifog�solunk - a shagy�n�l �ltal�ban helye fel�p�t�s�ek.

Sz�nek: b�rmelyik
Marmagass�g: 160 cm