A l�b �s az �z�letek megbeteged�seit okoz� gyullad�s k�tf�le lehet: kem�ny duzzanat, mely tiszt�n l�that� �s az �z�letekben felhalmoz�dott folyad�k ami tapint�skor puha.

Kem�ny duzzanatok

Hajl�t�inak r�szleges szakad�sa

Az ujjhajl�t� inak r�szleges szakad�sakor megvastagod�s keletkezik a l�b h�tuls� r�sz�n, ahol a cs�nkt�l vagy a l�bt�t�l a l�bk�z�pcsonthoz fut� �nszalagok h�z�dnak. El�sz�r a megbeteged�s f�jdalmas, �s s�ntas�got okoz. Teljes pihen�, naponta h�romszor hideg vizes borogat�s alkalmaz�sa megsz�nteti a s�ntas�got, de az �z�let megvastagod�sa megmarad.

Kapta (csontkin�v�s)

A kapta a cs�d megvastagod�sa k�zvetlen�l a p�rta felett, a ny�rcsont k�ros kin�v�se. Ha a csontkin�v�s nem dudorodik ki a p�rta f�l�tt, akkor ezt a rendelleness�get r�ntgenfelv�tel n�lk�l neh�z �szrevenni. gyakran a cs�d t�lterhel�se okozza kem�ny talajon, ahol a r�zk�d�s t�l nagy, de genetikusan is �r�kl�dhet. Ha a csontkin�v�s nem tesz k�rt az �z�letben, egy pihen�id�szak ut�n elm�lhat a s�ntas�g.

Csonth�rtyagyullad�s

A csonth�rtyagyullad�s jellemz�en a fiatal lovakat s�jtja. Ez hosszan tart� t�lzott terhel�s miatt kialakul� gyullad�s a l�bk�z�pcsontok k�r�l. Ez csontkin�v�st okozhat, ami az inakat s�rti �s gyullad�sba hozza, �gy s�ntas�got okoz. A legfontosabb ilyenkor a pihen�s.

A l�bt��z�let id�lt torz�t� gyullad�sa

Ez a gyullad�s a l�bt� als� r�sz�nek deform�ci�j�val j�r, amelyet a sz�r �s az �z�leti t�lterhel�se okoz. Az �llatorvos az �z�let hajl�t�s�val-fesz�t�s�el ellen�rizni tudja, milyen t�pus� gyullad�sr�l van sz�. A kov�cs speci�lisan kialak�tott patk�t tesz fel, mely enyh�ti a terhel�st �s f�jdalmat az �z�letben. Ha a duzzanat viszonylag kicsi, akkor is nagyon hossz� pihen�s ut�n k�vetkezhet be a gy�gyul�s.

Puha duzzanatok

Id�lt, sav�s �z�leti gyullad�s

Az id�lt, sav�s �z�leti gyullad�s az �z�letben feleslegesen felhalmoz�dott folyad�k okozta puha duzzanat. �ltal�ban a h�ts� l�bakon fordul el�, k�zvetlen�l a boka felett. Ha fiatal lovakon l�that�, annak oka lehet a nem el�gg� kem�ny vagy rendellenes csontozat, esetleg pataprobl�ma. Nem ig�nyel kezel�st, de ha s�ntas�got okoz, konzult�ljunk az �llatorvossal.

�nszalagh�z�d�s

Az �nszalagh�z�d�s legink�bb a sok ugrat�s �s v�gta okozza. Leggyakrabban a sz�r h�tuls� r�sz�n l�v� hossz� hajl�t� �nszalag s�r�l, ilyenkor a szalag megvastagszik, az �nh�vely megduzad �s tapint�sra meleg. Nyom�sra l�that�, hogy a l� f�jdalmat �rez. A gy�gyul�shoz h�rom h�nap teljes pihen�s sz�ks�ges.

Cs�nkp�k

A cs�nkb�bon tal�lhat� �z�leti folyad�kkal telt duzzanat vagy t�lyog a cs�nkp�k. Legt�bbsz�r akkor fordul el�, ha az alom nem el�g vastag a bokszban, �s a l� meg�ti a l�bait lefekv�skor �s fel�ll�skor. Fogatlovakn�l is el�fordulhat, ha a r�dhoz �tik a l�bukat. Igaz�b�l nem sz�ks�ges kezel�s, de a rendszeres hideg vizes borogat�s vagy h�t�s jav�t a probl�m�n. �ltal�ban maradand� nyom keletkezika  duzzanat hely�n.

T�rdtapl�

Mint az id�lt sav� �z�leti gyullad�s, a t�rdtapl� is a l�bt� duzzanata. Ez kr�nikusan �jra meg �jra kialakul� megbeteged�s, amit �z�leti folyad�k felgy�leml�se �s kem�ny sz�vet kialakul�sa okoz. A duzzanat �ltal�ban nem f�jdalmas, �s tapintatra nem meleg. Ez a t�pus� rendelleness�g nem fog�kony a kezel�sre.

Patk�kel�s

A patk�kel�s, �gy mint a cs�nkp�k, rendszerint akkor alakul ki, ha a bokszban val� mozg�s k�zben a k�ny�k d�rzs�l�dik vagy �t�st kap, p�ld�ul amikor a l� megr�gja mag�t lefekv�skor. Nem okoz s�ntas�got �s duzzanat alig l�that� sz�ps�ghiba.